2022. január 19. írta: Talabos Dávidné

„Egy az iparművészettel” - Interjú Benke Évával

Rajztanár, textilrajzoló, pedagógiai szakértő, arculattervező, logótervező, webdesigner, ruhamodellező, képző-és iparművész, emellett elképesztően egyszerű és kedves ember. Benke Éva a Kapos-Koppány menti népviseletnek, a tutyinak és a pillének is szakértője, a BanDan Design alapítója, a Kicsiház vendégszállások és webshop tulajdonosa. Évával múltról, jelenről, jövőről és még sokkal többről beszélgettünk.

A gyerekkorodról mesélnél?

Benke Éva: Jászberényben születtem, ott is nőttem fel. 4 éves koromtól vannak emlékeim a rajzolásról. Mindig rajzoltam és ruhákat terveztem. Az óvodában nagyon támogató közeg volt ehhez és folyamatosan küldték pályázatokra, kiállításokra a rajzaimat az óvónők. 10 évesen tudtam kötni, 12 évesen horgolni is, Anyukám tanított meg ezekre, keresztanyám pedig géppel varrni tanított. Szóval innentől kezdve én állandóan varrtam, rajzoltam, horgoltam, kötöttem. Az apai nagymamám hímző asszony volt, aki egyébként mindenféle kézimunkához értett. Nagyon magas szépérzéke volt és nála tobzódtam ezekben a tevékenységekben, mert gyakran ezeket együtt csináltuk az unokatestvéreimmel is ott nála.

Az iskoláidról beszélnél? Elképesztően sok dologgal foglalkoztál és foglalkozol, követni sem egyszerű:)

Benke Éva: Gimnázium után rajztanári diplomát szereztem, néhány évet általános iskolában tanítottam, de a főiskola közben elvégeztem egy kereskedelmi szakközépiskolát, majd ruhamodellező képzést. A férjemmel Egerben ismerkedtünk meg és már együtt költöztünk Budapestre, ahol én textilrajzolóként dolgoztam, és pár év múlva csináltunk egy saját céget. Ruhákat terveztem és kiviteleztük a műhelyünkben. A gyermekeink Budapesten születtek, majd innen költöztünk ebbe a kis faluba Nagykónyiba 24 éve, ahol most is élünk. Egy középiskolában tanítottam mikor elvégeztem a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem vizuális-, és környezetkultúra szakát, textil szakirányban. Nyomott anyag tervezést, szövött anyag tervezést és öltözéktervezést tanultam és azt, hogy ezeket a kreatív tevékenységeket hogyan tudom másoknak megtanítani. Pedagógiai szakértő lettem, ami sok vizsgáztatást, szakértői munkát hozott. A szakterületem az alapfokú művészeti nevelés képző-, és iparművészeti ága, illetve a középfokú művészeti nevelés. Az állami iskolarendszert 2007-ben otthagytam és csináltam egy saját rajziskolát, ahol művészeti felvételire készítettem fel fiatalokat. 10 év után ezt befejeztem, mert akkor már csak az arculattervezésnek, logótervezésnek, webdesignnak szenteltem a figyelmem, ami a munkámat illeti.

6 éve elvégeztem az Edutus Egyetem online marketing manager szakát, mert az ügyfeleimnek egyre több kérdése volt a vizuális megjelenésükhöz tartozó online marketinggel kapcsolatban is. És a saját tapasztalataimat, meglátásaimat szívesen megosztottam velük, de ez egyre több időt elvitt. Így ebben a témában tovább képeztem magam, így két volt csoporttársammal az egyetemről, már sok online marketing projektben is együtt dolgoztunk.

Hogy kezdődött a szerelem a művészettel?

Benke Éva: 16 évesen döntöttem úgy, hogy a művészettel szeretnék mindig is foglalkozni. Ekkor kezdtem el magánórákra is járni és a felvételire készülni. Mindig alkotok, tervezek. Nem tudnám szétválasztani a képző-, és iparművészetet, mert számomra mindkét területen van élmény és mondanivaló.

Mi a BanDan Design lényege, egyedisége? Hogyan tudnád megfogalmazni?

Benke Éva: Gyakran megkérdezik tőlem, hogy honnan jött a név. Röviden, Nap és Víz. Bővebben, kicsit visszanyúltam jász gyökereimhez, a jász nyelvhez. Ez mára már egy kihalt nyelv, de kb. 40 szótöredék, kifejezés maradt fent, amiben megtaláltam ezt a két szót: ban, ami napot jelent, és a dan, ami pedig vizet. E két dolog nélkül pedig nem lehetnének azok a természetes alapú fonalak, amikből a BanDan Design darabok is készülnek.

Saját tervezésű, kisszériás termékek a BanDan termékek, legyen az lábra-, vagy fejrevaló, vagy lakberendezési-, vagy használati tárgy. Bízom abban, hogy meg tudok teremteni egy kellemes középutat a fast fashion és a luxusmárkák között. Fontos a fenntarthatóság és a környezet védelme is számomra és úgy érzem, hogy ezekben a kézzel készült darabokban ezt meg tudom valósítani.

Természetes alapanyagokat használok. Ezek lehetnek állati-, vagy növényi eredetűek. Nagyon szeretem a gyapjút, a merino gyapjút, az alpakát és a hernyóselymet, a növényi alapanyagok közül pedig a pamutot, az újrahasznosított pamutot, a lent, a bambuszt és az új felfedezésemet a tencelt. Minden megvásárolt termékhez adok a bilétán használati útmutatót, és az alapanyag fajtáját, százalékos összetételét is mutatom a vásárlóknak.

Kudari Hedvigtől tudom, hogy nagy értője vagy a Kapos-Koppány menti népviseleteknek, többek között a Pillének, tutyinak :) Ezekről beszélgessünk kicsit :)

Benke Éva: Nagy kedvencem mindkettő, a tutyi és a pille is.

Még a Wikipédia sem említi a magyar viseleteket között a Koppány menti népviseletet, csak összefoglalva egy csoportba sorolja a dunántúli viseletekkel, pedig egy nagyon szép, parasztos ízlésvilágú viseletről van szó, amely azért mutat több polgári, városias jegyet is. Nem egy túl díszes viseletről beszélünk, de maga az anyaga egy gazdag, nemes anyag. A fejrevalók között sem találunk még csak utalást sem az erre a vidékre jellemző pillére. Pedig ez aztán tényleg egy nagyon egyedi, csak erre a vidékre, illetve néhány falura jellemző fejrevaló. 4 fő darabja van, fentről lefelé haladva ezek: fejrevaló a pille, felső ruha a rékli/röpike, alsó ruházatnál a péntő, lábravaló a tutyi.

Általános viseletként jellemző volt a gyapjúból kötött rózsás tutyi, melyet hétköznapokon viseltek.

A tutyi kötését én egy öreg nénitől tanultam itt a faluban, Nagykónyiban. A tutyikészítés egyedülálló, csak Magyarországon készítették, annak is leginkább a dunántúli részén, főleg Somogy, Tolna, Baranya és Bács-Kiskun megyékben. Egyaránt ismerték a magyarok, a németek, a horvátok, a sokácok. A néprajzkutatók megállapítása szerint a tutyikészítés, a kapcakészítés után alakult ki, legalább 210-220 éve. Ezt bizonyítják a mesterség szakszavai, amelyben a magyar mellett német kifejezések is megmaradtak. Rokonai vannak, de azok nem gyapjúból, hanem posztóból vagy nemezből készültek.

A pille egy fejrevaló, nagyon egyedi viselet, mely csak a Kapos – Koppány menti falvak jellegzetessége. Mi Nagykónyiban élünk, erre a falura is jellemző a pille egyedi formája. Hogy hogyan alakult ki? A lányok „cicába”, vagyis egy ágú fonatba fogták a hajukat, a végére pedig tarka szalagot kötöttek. Hétköznap gyakran két copfot is hordtak a lányok, de templomba így soha nem mentek, csakis egy fonattal. Az asszonyok ezt a fonatot kontyba tekerték, s erre főkötő került. Ebből alakult ki a későbbi pille. A pille falvanként változó volt, egy -egy búcsúban a pilléjük alapján, ránézésre megállapították egymásról, hogy ki hova való.

A pille kiegészítője a fejcsipke, széle épphogy kilátszott a kendő alól, ez általában keskeny gyári slingelés volt. A kendőt hátul a tarkón kötötték meg, két szárnyát pedig kétfelől, mint a „pille szárnya” rendezték el, mely főként a merevebb tartású selyemkendőknél sikerült. A 20-as évek vége felé alakult ki ebből a kendőkötésből a „pille”.

A falvakban a hagyományos ünnepek alkalmával még beöltöznek a lányok, asszonyok ezekbe a viseletekbe. Egy-egy ilyen komplett viselet nagyon nagy érték, pénzben kifejezve és eszmeileg is.

A Kicsiházakat kiknek ajánlod?

Benke Éva: Itt a falu Szőlőhegyén állnak a Kicsiházak, amik présházszállások. Régi présházakat alakítottunk ki 2 személyes vendégházakká. 2 személyt tudunk kényelmesen fogadni egy-egy házikóban, ezért olyan pároknak ajánlom ezeket, akik szeretnének elvonulni, a mindennapok mókuskerekét maguk mögött hagyni. Itt tér, levegő és csend van. Naplemente, csillagok és a természet hangjai. Aki ezt keresi, az más foglalhat is.

Link: https://www.kicsihaz.hu/

Milyen ajándéktárgyakat lehet nálatok vásárolni?

Benke Éva: A vendégeink szeretnek magukkal vinni a szeretteiknek egy kis ajándékot innen, valami szuvenírt, valami különlegest, valami élményt. A termékeknek három csoportjával találkozhattok a webshopunkban. Az egyik csoport az, amelyben olyan dolgok vannak, amik konkrétan a faluhoz, a helyhez köthető. Ezek a lányom, és az én grafikáimmal nyomott textiltermékek, vászontáskák, konyharuhák, vagy vannak nemezkulcstartók, amik a környék állatvilágát, jellegzetes tárgyait adják vissza. Például őz, szarvas, traktor, likaskalács (helyi specialitás), poszáta, gerle, pacsirta. Madarak, amikről a házikók is kapták a nevüket. A második csoportban azok a természetes alapanyagokból készült használati-, vagy lakberendezési tárgyak tartoznak, amik a hétköznapok és az otthonok jellegzetes darabjai lehetnek. Kulcstartó faliszekrény, jutaszőnyeg, arctisztító korong, horgolt cekker.

Új nálunk a harmadik csoport, ahol az alkotásnak, a kreativitásnak is teret engedünk. A Kicsibox Creative dobozokban tematikus szetteket találtok az alkotáshoz, az otthonszépítéshez sok, általam nyújtott segítséggel, lépésről-lépésre fotóval, magyarázó képpel. Link: https://www.kicsihazshop.hu/kicsibox-creative-natural-home-707