Bagó Tünde igazi polihisztor. Író, jogász, blogger, gasztronómiai és utazási témájú cikkeket, publikációkat, regény–széljegyzeteket ír. Szerelme a Bodeni–tó és környéke, valamint a II. világháború történelmi korszaka. Regénye, az Ella háborúja a 21. Század kiadó gondozásában jelent meg, amely egy restaurátornő és férje életét, küzdelmeit mutatja be a Harmadik Birodalom utolsó éveiben. Tünde regénye éppoly izgalmas, mint a korszak, amelyben játszódik, garantáltan letehetetlen olvasmány azoknak, akik szeretik a történelmi témájú regényeket.

Jogászként nagyon érdekesnek és izgalmasnak találom a diktatórikus jogrendszert, a náci birodalomban megvalósuló hatalmi struktúrát. Mit gondolsz erről?

Bagó Tünde: A náci Németország rendkívül gyorsan lebontotta a demokratikus intézményeket, eltiporta az egyéni szabadságjogokat, diszkriminált, és mellőzte a szakmai szempontokat az állami intézmények működtetésében. Ezek olyan diktatórikus vonások, amelyeket én soha nem tudtam elfogadni. A rendszerváltás után kerültem főiskolára, ahol történelemtanárnak és művelődésszervezőnek tanultam. A történelmi korszakok tanulmányozása során soha nem volt kétségem afelől, hogy a diktatórikus rendszer csak a társadalom egy szűk köre számára biztosít kiváltságos helyzetet, de még számukra is kiszámíthatatlan, mikor válnak hirtelen ellenséggé. A diktatúrában, az egyetlen személy által irányított társadalomban mindig lesznek üldözöttek. Amikor egy személy vagy csoport alakítja önkényesen a normákat, bizonytalanság alakul ki, amelyben bárki áldozattá válhat.

Számomra az egyik legfontosabb érték a gondolkodás és a véleménynyilvánítás szabadsága. Ha ezeket a szabadságjogokat korlátozzák, ahogy a náci Németországban tették, három lehetőség adódik: az illető állampolgár magában tartja a véleményét és csöndben szenved, próbál független maradni vagy egyetértést színlel és együttműködik a diktatórikus rendszerrel, azaz opportunista lesz, esetleg elhagyja azt a helyet, ahol ilyen a társadalmi berendezkedés.

Az Ella háborújában ezt a három lehetőséget három karakter sorsán keresztül igyekeztem bemutatni.

Miért lettél jogász?

Bagó Tünde: – Mindig hittem a jog, a törvények erejében, a szabályok betartásában. Nem tudok úgy élni, hogy ne tartsam be a normákat, ne a szabályok alapján éljek. Ez nem jelenti azt, hogy én nem hibázom, de alapvetően igyekszem jogszerűen, társadalmi és erkölcsi normák szerint élni. A jogászság gyermekkorom óta vonzott, kedveltem a magyar történelemből jól ismert jogászokat, érdekelt az állami, önkormányzati rendszer. Történelemtanárként mentem a jogi egyetemre, ahol a jogtörténet volt a kedvencem. Csodáltam a római jogrendszert.

Eleinte szerettem jogász lenni, de azután rájöttem, hogy egyre rosszabbul viselem, ha a szabályok csak üres paragrafusok.

 Miért ez a kedvenc korszakod?

Bagó Tünde: – Azért, mert időben elég közel vagyunk ehhez a korszakhoz, sokkal több a hiteles információ, a fennmaradt korabeli forrásanyag. Én még sokat hallottam a 30–as, 40–es évekről a nagyszüleimtől, majd a háború utáni időszakról a szüleimtől, közel kerültek hozzám a 20. század eseményei. Emellett szeretem a 19. századi történelmet is, mert úgy érzem, hogy ott volt egy óriási fordulópont az európai történelemben, nem csak a forradalmak miatt.

 Teljesen véletlen, de nemrég láttam a Hölgy aranyban című filmet, ahol a képzőművészet és a birodalom harca elevenedik meg. Ella nagyon közel áll hozzám, mert nagyon szeretem a régi épületeket, és ő is egy művész, aki sokkal szenzitívebb erre az elmebajra, amit a nácik zúdítanak az emberekre, mint sokan. Mit gondolsz erről?

Bagó Tünde: – Ez így van, Ella karakterével azt szeretném bemutatni, hogy nem minden nő volt annyira erős, hogy ápolónő legyen, vagy részt vegyen az ellenállásban. Ella személyisége, neveltetése alapján nem fogadhatja el a náci Németország szabadságjogokat eltipró magatartását és a diszkriminációt. Emellett arra sem képes, hogy szembeszálljon velük. Ő a munkáját szereti, a művészeteket, az értelmiségi életet, színházzal, mozival, könyvekkel, kiállításokkal. Azt a kultúrát, ami lehetőséget nyújt a szabad gondolkodásra. Amikor mindettől megfosztják, akkor lebénul, szenved és tehetetlen lesz. Úgy érzem, hogy ma a világban nagyon sok nő tesz így, de róluk talán nem tudunk, vagy ha mégis nyilvánosságra kerül a viselkedésük, akkor a legtöbben hisztisnek bélyegzik őket. Holott ez egy teljesen normális pszichés reakció, csak nem annyira hősies, s kevésbé felel meg az elvárásoknak. Találkoztam háborúból menekült emberekkel, terhesen szökött nővel, és úgy éreztem, én talán nem lennék képes ekkora erőpróbára. Remélem, soha nem is kell kipróbálnom, hogyan reagálnék egy olyan helyzetben, mint Ella.

Miért restaurátor lett a főszereplőd?

Bagó Tünde: – Elsősorban azért, hogy a szakmája is tükrözze, menyire fontos hitelesen megőrizni a múltat. A restaurátor helyrehoz, de nem változtathat meg semmit. Hezitáltam a régész és a restaurátor között. Mindig is érdekelt, hogyan dolgozik egy restaurátor, és most alkalmam nyílt alaposabban megismerni ezt a szakmát. Olvastam róla, megnéztem szakmai oldalakat és videókat.

Van kedvenc jeleneted a kötetből?

Bagó Tünde: – Igazából az egész történetet nagyon szeretem, de az az egyik kedvenc jelenetem, amikor Ella és Stein atya táncolnak, majd a felszínesnek tűnő beszélgetésük igazi mondanivalója miatt hallgatólagosan szövetségesekké válnak. A másik Lukashoz köthető, akit nem tudok elítélni azért, mert opportunista. Az egyik kórházi jelenet, amelyben egy deliráló katona a krumpliról beszél, szerintem Lukas egyik erős jelenete.

Lesz hasonló témájú regényed?

Bagó Tünde: – A témája alapján egészen más, de a korszak szempontjából, amiben játszódik, hasonló lesz az a regényem, amelyet most írok. A történet Konstanzban játszódik, az épületek állnak a cselekmény középpontjában, no meg egy csapat kamasz és az egyikük nagyapja. Visszatér két szereplő az Ella háborújából, de a szó szoros értelmében nem folytatása az egyik mű a másiknak. A svájci határ ismét fontos katalizátora a történetnek, talán még hangsúlyosabb ez a motívum, mint az első regényben.

A közönség hol találkozhat veled?

Bagó Tünde: – Az Ünnepi Könyvhéten dedikálok a 21. Század Kiadó standjánál, várhatóan 2023. június 10–én szombaton 17 órakor. Szeretettel várlak téged és az olvasókat is, szívesen beszélgetek a kulisszatitkokról is.

Nagyon köszönjük és várjuk a találkozást és az új kötetet!

A fotók a 21. Század Kiadó tulajdonát képezik.

(Kövessetek minket Facebook oldalunkon, illetve Instagram profilunkon is, ahol extra tartalmakkal várunk benneteket.)