2022. október 18. írta: Talabos Dávidné

„Állítsuk meg a szuperanyukat!”

Interjú Spira Eszter Mirjammal a „Milyen anya az ilyen?” című kötetéről

Kétgyerekes édesanyaként az jutott eszembe a könyv elolvasása után, hogy miért nem hamarabb íródott ez a kötet, lehetőleg mielőtt a kislányaim megszülettek. Miért nem írta le senki ennyire igazul és mégis viccesen azokat a problémákat, amikkel egy kezdő szülőpár szembesül? Amikor nem eszik a pici, nem szopik rendesen, vagy váratlanul mégse tudunk természetes úton szülni?

Milyen érzés, hogyha van már gyereked és egy újabb érkezik a családba? Hogy lehet beosztani az időnket úgy, hogy mindenki elégedett legyen és mi se veszítsük el önmagunkat, esetleg el tudjunk menni egy edzésre vagy a barátnőinkkel leülni egy teára valahol?

Spira Eszter Mirjam jogász, a Fővárosi Törvényszéken dolgozik, bírónak készül. Jelenleg anyasági szabadságon van ikerbabáival, akik bölcsisek, van még egy 11 éves kiskamasz fia, és egy 8 éves, cserfes lánya. Gyermekei születése óta mást sem csinál, mint mások kritikáit és kéretlen tanácsait hallgatja – ez motiválta arra, hogy beszámoljon a saját tapasztalatairól az ikrei megszületése után. Eszter kedves és közvetlen és nagyszerű érzés volt, hogy időt szakított rám nem kevés teendője mellett.

Visszatértél dolgozni a Törvényszékre?

Spira Eszter Mirjam: Vissza tudnék menni, de ez most még nem az az idő. Imádom a munkahelyem, nagyon kedvesek a kollégáim, de nem akarok félember lenni sehol, ez most pedig biztosan így lenne, hiszen a kicsik most ismerkednek a betegségekkel, sokszor vannak itthon, bár bölcsődébe járnak, én pedig nem engedem meg magamnak, hogy „félgőzzel” teljesítsek a munkahelyemen.

4 gyerek után írtad meg a könyvet, az ikrek születés után. Mi késztetett erre?

Spira Eszter Mirjam: Az első gyerekem születése nagyon nagy volt a kontraszt az anyaság előtti életemhez képest, de még inkább, amikor a második megszületett. Az ikrek születése után arra gondoltam, hogy ideje segíteni másoknak is, így a szabad időmben, esténként, illetve amikor „váltott műszakban” voltunk a férjemmel írtam, mert ez nekem mindig is egy menedék volt. Iskolaújságot szerkesztettem, azután egy ideig „csak” végzéseket írtam, de mindig is jelen volt az írás az életemben. A könyvet úgy tudtam megírni, hogy rengeteg segítséget kaptam a férjemtől, az anyukámtól, és a férjem szüleitől is.

Mi volt a kötet fő célja?

Spira Eszter Mirjam: A fő cél az volt, hogy lerántsam a leplet az amerikai filmekben megszokott „mázról”. Én nagyon rosszul éltem meg annak idején, hogy a bababoltokban összeállítottak nekem százféle kelengyét, ha kellett, de a lelki felkészítést senki sem tette meg, nem mondta el, írta le őszintén, hogy mire számítsak. Engem nagyon váratlanul érintett, hogy nem tudtam az első gyermekem természetes úton megszülni, alig tudtam mozogni, mikor el kellett látnom egy újszülöttet, illetve nem akart enni, amit el sem tudtakm képzelni 26 évesen. Csak sodródtam az árral és úgy éreztem, hogy hazudtak nekem. A második már nagyon jó volt, a lányom szépen evett, az ikrekkel pedig már ugye más minden, mert két gyerek mellett érkeztek hozzánk. Nagyon fontos, hogy minden anya ugyanazokat a dolgokat éli át bárhol a világban, én pedig ezt szerettem volna bemutatni, segíteni. Ez egy „megvitató”, nem egy „megmondó” könyv, ahogy mondani szoktam.

Vannak pozitív visszajelzéseid?

Spira Eszter Mirjam: Igen, hatalmas öröm számomra, hogy kismamák is olvassák és nemrég írt nekem egy 35 hetes kismama, hogy mennyire hasznos volt neki a könyvem. Ennél nagyobb elismerést nem is kaphatnék. :)

Mik a terveid a jövőben?

Spira Eszter Mirjam: Egy kicsit több, mint egy éve elkezdtem írni a blogomat, ahol egy-egy cikkben igyekeztem bemutatni néhány olyan témát, ami gyakran foglalkoztatja az anyukákat, így engem is. Emellett tervezek most egy mesekönyvet anyukáknak, remélem ez is hasonló siker lesz.