Péntek Csabával régi ismeretség köt össze, hiszen egy évfolyamba jártunk a jogi egyetemen. Az évek teltek és múltak, nemrég pedig nagy örömmel olvastam a könyvéről, amely a tudatos, kevesebb húst tartalmazó étkezést mutatja be, illetve azt a kérdést teszi fel, hogy milyen lenne a világunk húsevés nélkül. Dietetikusok, orvosok és egyéb más szakemberek tudásanyagát tanulmányozta át, emellett pedig saját személyes tapasztalatait és véleményét osztja meg olvasóival érdekes, könnyen érthető stílusban. „A hamburgered ára – avagy mi van a szatyorban, husi?” című kötetről kötetlen stílusban beszélgettünk, ám az érintett témák jóval hangsúlyosabbak voltak: fenntarthatóság, környezetvédelem, vegán életforma, a bolygónk, az utódaink jövője…

A köteted nagyon érdekes és elgondolkodtató. Egyik sora nagyon elgondolkodtatott. A könyvedben az szerepel, hogy az elhízáshoz a húsok vezetnek. Mi a helyzet szénhidrátokkal? Nem éppen a nagyfokú szénhidrátfogyasztás és a cukrok miatt túlsúlyos a magyar lakosság nagy része?

Péntek Csaba: Ez így csak részben igaz. Fontosnak tartom leszögezni, hogy én nem vagyok sem orvos, sem dietetikus, de az elmúlt három évben számos egészséges táplálkozással foglalkozó kötetet tanulmányoztam át, amelyekben orvosok, dietetikusok, sporttáplálkozási tanácsadók egyöntetűen egyetértenek abban, hogy az elhízásért elsősorban nem a szénhidrátok felelősek, hanem a feldolgozott élelmiszerek és a telített zsírokban gazdag ételek. Az állati eredetű termékek nagy része mindkét kategóriába erősen beletartozik. A szénhidrátoktól azért félnek sokan, mert ez van a köztudatban, és egyes népszerű táplálkozási guruk is ezt hangoztatják. Először is legfontosabb, hogy megkülönböztessük a jó és rossz szénhidrátokat egymástól. A fehér cukor, a fehér liszt mindenképpen kerülendő, viszont a zöldségekben, gyümölcsökben lévő szénhidrátoktól nem kell félni, hiszen ezek biztosítják testünk számára a legfőbb energiát. Ugyanakkor fontos az ételek helyes társítása is. A zsírok (azon belül különösen a telített zsírok) után bevitt szénhidrát az, ami valóban nem tesz jót. A krumpli és a hús kombinációja is ide tartozik például, ami számos ember fő étkezését képezi. Tehát a vasárnapi klasszikus húsleves, „rántott hús, sült krumpli”, majd ezután egy cukros sütemény a lehető legmegterhelőbb. Egy teljes értékű növényi étel után elfogyasztott édesség kevésbé problémás, mint ha ezt az ember egy pörkölt után teszi.

Hogyan tudnád meghatározni a köteted célját? 

Péntek Csaba: Én egy ismeretterjesztő-motivációs könyvnek nevezném, amely azon emberek számára íródott, akik szeretnének környezettudatosabbak, egészségtudatosabbak lenni, ám eddig még nem vették észre, hogy ehhez az egyik legegyszerűbb megoldás a mindennapi ételválasztásunk során a tányérunkon van. A cél az, hogy ha nem is mondunk le a húsevésről, azért mindenki egy kicsit gondoljon bele a hús előállításának következményeibe. Miért van az, hogy egyes állatokat születésüktől fogva bezárva tartunk, bántalmazunk, majd végül megeszünk, míg más állatokat házi kedvencként tartunk, ráadásul úgy, hogy a Föld más pontjain ez éppen fordítva van? Miért van az, hogy a termőföldek nagy részén haszonállatoknak szánt takarmányt termelünk, miközben a világ népességének egy jelentős része nem jut elegendő élelemhez? Miért van az, hogy a Föld leghosszabb élettartamú népei körében a legalacsonyabb a húsfogyasztás, míg azokban az országokban ahol a húsfogyasztás a legmagasabb, a legmagasabb a szív-és érrendszeri, daganatos betegségek és elhízott emberek száma?  Etikai, fenntarthatósági és egészségügyi szempontból ezek nagyon fontos kérdések, legyünk tehát tudatosabbak, mert nem mindegy, hogy mit fogyasztunk el sem magunk, sem a bolygónk jövője szempontjából.

Számos kiváló idézet van a könyvedben kiváló emberektől. Van kedvenced?

Péntek Csaba: A Beatles legendás gitárosáé, Sir Paul McCartney-é a kedvencem, azt gondolom, hogy nagyon sokatmondó az, „hogyha a vágóhidaknak üvegfalai lennének, akkor mindenki vegetáriánus lenne.” Én is ezt gondolom, hogy ha nem is mindenki lenne az, de az emberek nagy része képtelen lenne jóízűen elfogyasztani egy szelet húst, ha látta volna előtte szenvedni az állatot, amiből a vacsorája készült. 

Az állatkertekről és a cirkuszokról eléggé lesújtó véleményt fogalmazol meg, gyakorlatilag utóbbiak egy állatokból is élő pénzgyárnak, az állatkertek pedig börtönnek tűnnek. Azonban itt fajtamentések is zajlanak, illetve a cirkuszokban is odafigyelnek az állatokra.

Péntek Csaba: Az állatkertekről azt gondolom, hogy valóban végeznek fajtamentést, azonban ezt máshogy is meg lehet oldani, hiszen léteznek erre specializálódott rezervátumok, ahol az állatok nem egy ketrecben bezárva töltik mindennapjaikat, hanem viszonylag szabadon, természetes életkörülményeik között élhetnek. Hallottam már olyan állatkertekről is, amelyek nagyon ötletesen úgy vannak felépítve, hogy mi, emberek vagyunk bezárva egy üvegfal mögé, és az állatok járkálhatnak szabadon egy nagy területen. Vagyis ha meg akarjuk figyelni az állatokat, azért nekünk kell pár órára némi kényelmetlenséget bevállalnunk, és nem az állatokat kényszerítjük egész életükre négy fal közzé, a mi kényelmünk érdekében. A cirkuszokban is hiába bánnak jól az állatokkal, mégis ketrecekben élnek, és tőlük idegen produkciókban való részvételre kényszerítik őket, mindezt a jegyeladások számának növelése érdekében. 

Hol találkozhatnak veled az érdeklődő olvasók?

Péntek Csaba: Ősszel tervezünk majd tartani író-olvasó találkozókat Budapesten és az ország nagyobb városaiban. Ezeket az eseményeket a VeganFriday és a Luna Blanca Könyvműhely közösségi oldalain meghirdetjük majd, s sok szeretettel várunk rá minden érdeklődőt.

A fotók Péntek Csaba tulajdonát képezik. 

A könyvedet Kereszty András, a Tudatosság Iskolája alapítója ajánlja. Mesélnél a Tudatosság Iskolájáról bővebben?

Péntek Csaba: A Tudatosság Iskolája egy önismereti iskola, ahol a modern tudomány felfedezéseiről és az ősi bölcseletek időtálló tudásáról egyaránt lehet tanulni. Az iskolát  mindenkinek ajánlom, aki szeretne elmélyülni az önismeretben, valamint jobban megérteni a szemmel látható és láthatatlan világ működését. Én diákként járok a suliba immár negyedik éve, és számos érdekes tudással bővítettem az ismereteimet. Bővebb infó: https://atudatossagiskolaja.hu/

MI a jövő? Tervezel újabb könyvet?

Péntek Csaba: Most egyenlőre nem tervezek újabb könyvet írni, a meglévőt szeretném inkább népszerűsíteni – a külföldi kiadás is a tervek között szerepel. 

Melyek a távlati céljaid a munkád, életed során?

Péntek Csaba: Távlati célom, hogy a növényi alapú táplálkozás és a vegán életszemlélet egyre népszerűbbé váljon hazánkban is, és a növényi alapú étel- és termékkínálat is minél szélesebb körben elérhető legyen az áruházakban, éttermekben, hotelekben, mozikban, benzinkutakon. Ehhez az szükséges, hogy az üzleti élet szereplői is egyre jobban felismerjék az ebben rejlő piaci lehetőségeket. Ennek érdekében alapítottam társaimmal a Vegan Business Circle üzleti reggeliket (https://www.veganbusinesscircle.hu), ahol a növényi alapú termékeket gyártó vállalkozások képviselőinek szervezünk kapcsolatépítő és tudásmegosztó közösséget, valamint szintén társszervezője vagyok a magyarországi Plant-Powered Perspectives Konferenciáknak, ahol a legnagyobb multinacionális vállalatok vezetői adnak elő a témában. (https://www.novenyikonferencia.hu/). Ezeken kívül folyamatban van még néhány további üzleti kezdeményezés, amelyekről most még nem beszélhetek, de még idén vagy legkésőbb jövőre, remélem, azok is megvalósulnak majd. 

Nagyon köszönjük az interjút, és nagyon sok sikert kívánunk neked, és bízunk az újabb kötetben!

(Kövessetek minket Facebook oldalunkon, illetve Instagram profilunkon is, ahol extra tartalmakkal várunk benneteket.)