A Skanzen alapfeladata a népi építészet és lakáskultúra és életmód kutatása, tárgyi és szellemi emlékeinek gyűjtése a magyar nyelvterületen, ezen örökség őrzése, illetve a gyűjtemény anyagának sokoldalú közzététele, a széleskörű, részvételen is alapuló hozzáférés biztosítása. A szentendrei skanzen azonban jóval több ennél. Segítségével több napra is visszacsöppenhetünk a múltba, amelyben nagyszüleink, dédszüleink mindennapjaikat élték, s ezáltal számos ismerettel és érzéssel lehetünk gazdagabbak. A Skanzenről, jelenéről és jövőjéről Dr. Sári Zsolt igazgatóhelyettessel beszélgettünk.

Az alapítás nagyon régre nyúlik vissza, 1974-re. Hogyan változott a Skanzen azóta? Mi a hivatásuk, küldetésük?

Sári Zsolt: Múzeumunkat olyan intézménynek definiálják, amely a múltból építkezik, de a paraszti kultúrától ellépve a vidéki társadalom tudását igyekszik átadni a XXI. század emberének. A szezonalitás, a természetes anyaghasználat, a közösségfejlesztés mind nagyon fontosak az egyre individualizálódó társadalmunkban. Az 1974-ben elsőként átadott Felső-Tiszavidék tájegység óta felépült a Kisalföld (1987), a Nyugat-Dunántúl (1993), a Bakony, Balaton-felvidék (2000), a Dél-Dunántúl (2005), a Felföldi mezőváros (2006), az Észak-magyarországi falu (2010) tájegység és folyamatosan épül az alföldi mezőváros. Azt gondolom, hogy a nemzeti múlt megismertetésével lehet a jövő múzeumlátogató generációját kinevelni, amely azt gondolom, hogy nagyon sikeres, mert évente 1500 múzeumpedagógiai foglalkozás valósul meg, állandó kiállításaink pedig számos látogatót vonzanak.

Mesélne a táborokról, a foglalkozásokról?

Sári Zsolt: Évente megrendezésre kerül a húsvét, a pünkösd, a nyár pedig az osztálykirándulások időszaka. Szívesen várunk csoportokat, cégeket, illetve esküvői rendezvényeknek, fotózásoknak is otthont adunk. Minden évben március 15-én nyitunk ki és Márton napkor tartjuk a zárórendezvényünket. Természetesen a vírus miatt voltak visszalépések, a szokásos létszám 50 %-a látogatta meg a múzeumot, de természetesen ez a zárásoknak is volt köszönhető. A „Heted7” táborok keretében Kilenc héten keresztül várjuk a 6-12 éves gyerekeket nyári napközis táborunkba.  A táborozók öt nap alatt tevékeny részesei lehetnek jellegzetes paraszti munkáknak, kézműves tevékenységeknek, mozgásos és dramatikus játékoknak. A fazekas tábor keretében az alkotó kedvű fiatalok 13 éves kortól, illetve a felnőttek mutathatják meg tehetségüket, akik érdeklődnek a fazekas mesterség iránt, kikapcsolódásra vágynak, vagy esetleg már meglévő fazekastudásukat szeretnék fejleszteni. Az „Őszi napközis tábor”-ban az őszi szünetben a múzeum tanyasi jószágaival, az erdőben lakó állatokkal ismerkedhetnek meg a gyerekek.

Terveik között szerepel egy erdélyi, partiumi rész kialakítása is. Erről beszélhetnénk kicsit?

 Sári Zsolt: Az elkészülő épületegyüttes nemcsak Erdély, a Partium és Moldva népi építészetét és tárgykultúráját mutatja majd be, hanem szellemi örökségét, nemzetiségi és vallási sokszínűségét, oktatását is. A fejlesztés során a hatvan hektáros terület tizenöt hektárral növekszik, a jelenlegi 312 épület 124 épülettel és 25-30 ezer műtárggyal bővül. Az 1. ütem 2022-ben, a 2. ütem 2025-ben valósul majd meg.

Mesélne az étkezési és vásárlási lehetőségekről?

Sári Zsolt: Éttermünk egy Jászárokszállásról áttelepített fogadó, amely az eredeti vidéki ízeket csalogatja elő vendégeink számára. Pékségünk termékeit nemcsak a Skanzenben, hanem a Skanzen Házban (Szentendre, Malom u. 2., K-V | 08:00-15:00) és a termelői piacon Szentendrén (minden szerdán és szombaton) is megtalálhatják a vásárlók. A szatócsbolt egy igazi vegyeskereskedés, amely a régi kedves használati tárgyak, retró édességek, háztartási áruk tárháza. Mindezek mellett a resti, a mádi borozó és egy ajándékbolt is található a Skanzenben.

Adatbázisuk nagyon változatos a Nagy háborútól a rendszerváltásig, ezeket bemutatná röviden?

Sári Zsolt: Az adatbázisainkat bárkinek ajánljuk, akik a műtárgyi gyűjtemény és az épületek iránt érdeklődnek. Az adatbázis folyamatosan bővül, de el kell mondanom, hogy a rendszerváltás az egyik legnépszerűbb téma. Számos kutató is felkeres bennünket és mi örömmel nyújtunk segítséget számukra. A rendszerváltás 1984 és 1986 közötti anyagokat dolgoz fel, amelyeknek digitalizálását a Magyar Országos Levéltárral közösen végeztük el.

A Szabadtéri Néprajzi Múzeum műtárgynyilvántartásaiban, archívumaiban és műtárgygyűjteményeiben csak érvényes kutatási engedéllyel rendelkező személy végezhet kutatómunkát, amelyet előzetesen írásban kell kérni igazgató úrtól. A Múzeumban folyó tudományos kutatómunka eredményeit a „Skanzen Könyvek” sorozat évkönyvein, konferenciakötetein, tájegységi monográfiáin, illetve kiállítási katalógusain keresztül publikáljuk. 

Nagyon köszönjük az interjút és további nagyon sok látogatót kívánunk!

A fotók a szentendrei Skanzen tulajdonát képezik.

 (Kövessetek minket Facebook oldalunkon, illetve Instagram profilunkon is, ahol extra tartalmakkal várunk benneteket.)