Pandóra Projekt: Dorci és Janka, két csoda lány, akiknek a hangjától kirázott a hideg - a legjobb értelemben, a kisugárzásuk pedig csak tetőzte a kíváncsiságomat, hogy kik is ők a friss magyar zenei színtéren. Egy Zoom interjú keretein belül meséltek magukról, a barátságukról és a terveikről. 

Sok mindent megtudtam rólatok eddig, többek között azt is, hogy a barátságotok a Majdnem Híres Rocksuli keretein belül bontakozott ki. Ami valljuk be, nehezített pálya volt, így világjárvány idején, amikor szinte minden az online színtéren zajlik.  

Dorci: Pont múlt héten volt a vizsgánk, hosszú idő, azaz november óta most találkoztunk először és annyira jó volt. Igaz, vizsgázni mentünk, de ettől függetlenül, hogy végre láttuk egymást, az nagyon jó érzés volt. Az óráink nagyrészt online zajlottak, most kezdődik a projektfeladat kidolgozása, ami meglepő mód nekünk a Pandóra Projekt lesz. 

Janka: Viszonylag szerintem szerencsések vagyunk, még így is, hogy online tanulunk. Szerintem minden évfolyam nagyon király, de a miénk főleg. Mindenki támogat, segít és rugdos minket előre. Én ebben a formában is nagyon élvezem ezt az egész Majdnem Híres dolgot.

Dorci: Nagyon örülünk, hogy bekerültünk egy ilyen támogató közegbe. És annyira jó volt, hogy pont egy hónappal ezelőtt volt arculattervezés meg közösségi média óránk, konkrétan ezekkel az órákkal párhuzamosan fejlődött és épült a mi projektünk is.

Szerintem a pandémiával járó mérhetetlen sok tragédiával és negatív behatással párhuzamosan bizonyos területeken volt pozitív oldala is, de ezt a szót csak nagyon félve említem ezzel a témával kapcsolatosan. Rátok milyen hatással volt ez az időszak lelkileg?

Janka: Én így érettségiztem és így kerültem be egyetemre, szóval nagyon sok változás volt alapból az életembe. Talán több, mint Dórinak.

Dorci: Nekem úgy kezdődött, hogy kint voltam Spanyolországba és ott teljes karantén volt, július végén tudtam hazajönni. Szeptemberben pedig már kezdődött a Majdnem Híres, ahol először találkoztunk Jankával, úgyhogy teljesen rendhagyó miliőből értek össze a szálak. Kellett ez az időszak mindkettőnknek ahhoz, hogy most itt üljünk. Amikor Janka megírta az ‘Aki érdekel’ című számot, és eljátszottuk, akkor még nem is született meg egyből a gondolat, hogy legyen egy közös zenekarunk. Csak később, amikor kiraktunk egy Instagram sztorit és, rengeteg pozitív visszajelzést kaptunk. Akkor mondtuk azt, hogy akkor csináljuk!

Janka: Próbáljuk teljes mértékben kiaknázni azt, hogy most itt vagyunk bezárva, próbáljuk kiépíteni magunkat, hogy mire jönnek az enyhítések, addigra egy nagyon stabil setlisttel és arculattal álljunk ki a közönség elé. A lényeg, hogy próbáljunk meg alkotni, még így is, hogy be vagyunk zárva a négy fal közé. 

Dorci: Ezt úgy éltük meg, hogy időt nyertünk a felkészülésre és ebben az időszakban kell a terepet előkészíteni lehetőleg mindenre.

A mai nap folyamán végtelen sokszor meghallgattam az ‘Akit érdekel’ című nemrég megjelent számotokat. Valamiért érzek egyfajta kettősséget mind a zenében, mind bennetek. Ami nekem nagyon szembetűnő, hogy a mérhetetlen életigenlés mögött ott egy nagyon mély tartalom, amit én személy szerint nem rendelek hozzá egyértelműen vidám hangvételű dalokhoz. Én azt írtam fel magamnak miközben titeket hallgattalak, hogy “Kellemes dallamokkal átszőtt zűrzavar és káosz, amibe fel-felcsillan a remény”.

Dorci, Janka: Kimondtad, amit gondoltunk! Nagyon jó!

Mindemellett annyira jól átadjátok a gondolataitokat. Nincs túlbonyolítva a szöveg, mégis érzek mindent, amit akarjátok, hogy érezzek. 

Dorci: Ez a Janka érdeme. 

Janka: Szerintem én már a Dóri fejével is gondolkozok, amikor írok egy dalszöveget. Mind a kettőnkben megvannak azok az érzések, amiket én leírok, ezért nincs olyan probléma, hogy esetleg Dórinak egy olyan dalt kell elénekelni, amibe nem tudja beleélni magát. Én nagyon szeretem az egyszerű, letisztult dolgokat, amire tudom, hogy úgyis jön a vokál, na meg a csodálatos hangszerelés, amit a Dóri öccse csinál. 

Dorci: Én korábban az öcsémmel voltam egy formációba, rajta kívül Janka volt az első, akivel éreztem ugyanazt a kémiát.

Janka: Nekem Dóri kicsit a nővérem is egyben. Úgy gondolom van bennem potenciál, nagyon régóta zenélek, de egyedül annyira zizi vagyok, hogy csak mennék előre, fejjel a falnak. De itt van mellettem Major Dóra, aki visszafog egy anyai-nővéri szeretettel. Azt kell mondanom, hogy legjobb barátnők lettünk. 

Ezt nagyon jó hallani, főként úgy, hogy én is a Majdnem Híres által ismertem meg a legjobb barátomat, akinek a zenekarával együtt is dolgozunk a mai napig. Pont vele beszéltünk arról a napokban, hogy a mai ‘tini-pop’-nak már semmi köze nincs ahhoz, ami a mi korosztályunk tinédzser éveit uralta. Nekünk volt Hannah Montana, High School Musical és hasonlóan deep tartalmak. Mi változott a világban, ami ennyi Billie Eilish-t termel ki? Ez persze zenei szempontból nem feltétlenül elítélendő, inkább csak aggasztó az előadókat tekintve.

Dorci: Erre leginkább csak azt tudnám mondani, elnézve a statisztikáinkat, amit az ismerőseinkből merítettünk, hogy mindenki maximálisan tudott azonosulni a dalunkkal, a dalszöveggel, a dallammal. Szerintem jelenleg ebben a bizonytalan időszakban az egyetlen szó, ami a legjobban jellemzi a mindennapjainkat, nem feltétlenül a Covid miatt, mert már előtte is ez volt, az a kilátástalanság. Folyamatosan utol akarjuk saját magunkat érni, félünk, hogy valamiből kimaradunk. A social médián is minden meg van mutatva, de mindenki csak a legszebb dolgokat rakja fel az életéről és ebbe szerintem mi fiatalok, meg ez a generáció egy idő után teljesen bele fáradunk. Ebből adódóan ezt a kilátástalanságot próbáljuk kicsit viccesen, cinikusan felfogni. 

Mennyire tudtok beilleszkedni ebbe a társadalomba?

Dorci: Érdekes, mert mindkettőnkben megvan az a bizonyos vagabond bohém, a szabad művészlélek, de emellett két lábbal állunk a földön. Olyan támogató család és baráti közösség áll mögöttünk, akik nagyon hasonlóak hozzánk. Így azt tudom mondani, hogy be tudunk illeszkedni. 

Janka: Mind a ketten alkotunk, és úgy érzem, hogy aki bármilyen művészettel foglalkozik, annak mindig sokkal nehezebb megtalálni az egyensúlyt. Engem kisebb koromban anyukám húzott vissza, hat éves koromtól zenéltem, színházban játszottam és ezek kicsit elvettek a gyerekkoromból, emiatt gimnáziumig kilógtam mindenhonnan. Most is egy kicsit kilógónak érzem magam, nem szeretek olyan lenni, mint a többiek. Igazából nem is szeretnék beilleszkedni, de örülök, ha sikerül. Azt se szeretném, ha a Pandóra olyan lenne, mint bármilyen másik lány duó, mert ez egy sokkal különlegesebb dolog.

Azt már tudom, hogy nagyon válogatósak vagytok zeneileg. Ki az, akire felnéztek, aki inspirál titeket?Janka: Az egyik közös pontunk Takács Dorina Дeva. Őt Dóri a Hangfoglaló Programon keresztül ismerte meg. Belőle nagyon sokat merítettünk, leginkább a személyisége által. Én rengeteg magyar zenét hallgatok, van egy tök jó playlistem arra, hogy milyen zenekarok alapján írom a dalaimat. Ezt a követőinknek majd valamikor kiadjuk. A másik nagy etalon számomra Nóvé Soma, főleg a MORDÁI-os oldalával. Ekkor függtem rá arra, hogy nekünk ezt a népdalos vonalat bele kell vinnünk a zenénkbe.

Dorci: Mind a ketten nagyon szeretjük a népzenét. Néptáncoltunk és népdalénekeltünk is korábban. Sőt, az első közös programunk az volt, hogy szeptemberben elmentünk táncházba a Dürerbe. Zeneileg nekem az Aurevoir. és a Margaret Island a top kedvencem. Ha most elmehetnék egy koncertre azért bármit megadnék, mindegy ki állna a színpadon.

Janka: Azért ha választhatnék én biztos Middlemist Red-re mennék.

Mik a terveitek a közeljövőre nézve?

Janka: Visszavonulunk a stúdióba és felvesszük az első kislemezünket. Ha az nem fog nagyot ütni, akkor én beleugrok a Dunába. Minden elfogultság nélkül isteni király lesz!

Dorci: A cél az, hogy tavasszal, mire jövünk ezzel a nagy bedobással addigra egy olyan támogató közösségünk legyen mögöttünk, akikkel együtt mozgunk, együtt gondolkozunk, inspirálódunk. 

Janka: Számomra nagyon fontos az interakció. Ezért Instagramon és Facebookon egyaránt szeretnénk bevonni a követőinket a gondolkodásunkba, játékokba, hogy lássák azt ahogyan alkotunk. Készülünk majd kisebb nyereményjátékokkal is Instán. 

Dorci: Valamint egy újabb spoiler. Én nagyon sokat utcazenéltem Spanyolországban, ebből adódóan gondolkodtunk a jelenlegi helyzetre való tekintettel egy jut is, marad is opción. Szeretnénk utána járni, hogy itthon mi a menete annak, hogy legálisan zenélhessünk nektek az utcán, amivel kicsit promótálnánk is a duónkat, hisz a kis Pandóra Projektes táblánk mindig velünk lenne, így aki nem ismer minket, könnyen ránk kereshet a közösségi oldalakon. 

Szerintem sokak nevében mondhatom, hogy nagyon várjuk a folytatást!

Addig is a Pandóra Projekt - Aki érdekel című számát ITT tudjátok meghallgatni, valamint kövessétek őket Facebookon és Instagramon is!