A Tünetesek a tőlük megszokott önironikus és groteszk humorral mindannyiunkat feszítő kérdésekre keresnek válaszokat: hogyan lehet élni és alkotni egy önmagából kifordult, viszonyítási pontokat vesztett világban? Meddig lehet elmenni a túlélésért? Hogyan lehet nem elfáradni?
A három alapítótag, a 15 éve együtt dolgozó Szabó Réka, Szász Dániel és Gőz István a társulat történetét meséli el és kínálja fel egy közösségi élmény létrehozására. Cél a saját – szűkebb és tágabb – helyzet értelmezése. Hogyan érdemes folytatni a munkát, mikor a csapat tünetegyüttese az ország tünetegyüttese is egyben? Miközben a Trafó fenti nagytermében sikeres előadásaik futnak (Az éjszaka csodái, Burok), lent, a pincében beengednek a mindennapjaikba. Az új előadás a kollektív kiégési szindróma tüneteit tárja fel, a nézőkkel együtt keresi a cselekvés lehetőségét.
„A Tünet most ahelyett, hogy illedelmesen megcsinálná a következő nagyszínpadi produkcióját, inkább kilép a komfortzónájából és megpróbál szembenézni saját múltjával, jelenével, lehetséges jövőjével – egy olyan országban, ami a hazája kéne, hogy legyen.” - Szabó Réka, a Tünet Együttes vezetője
A Tünet Együttes nem először foglalkozik aktuális társadalmi kérdésekkel. A 2010-es Katona József Színházzal közös Gyász című előadásban már saját művészetük gyászszertartását tartották az egyre szűkülő lehetőségekre reagálva. A 2012-es Voksban pedig – mely elnyerte az év legjobb táncelőadása díjat is – a néző átélhette milyen elveszíteni a demokratikus választás jogát.
„Amíg élek, úton leszek:
használni akarom a szívemet.
A fejemben szólal majd meg, ha csengetsz,
édes hazám, szerettelek.”
Kemény István: Búcsúlevél, részlet
Tünet web itt érhető el.
Trafó web itt érhető el.
Facebook event itt érhető el.
Alkotók és szereplők: Gőz István, Szabó Réka, Szász Dániel
Alkotótársak: Kőrösi Máté, Czakó Máté, Valcz Péter
Közreműködő: Papp Éva
Dramaturg: Valcz Péter
Forrás: Sajtóanyag
(Kövessetek minket Facebook oldalunkon, illetve Instagram profilunkon is, ahol extra tartalmakkal várunk benneteket.)
