Nosztalgikus utazásra visz az aurevoir. zenekar “pontnem” című új dala és a hozzá készült, 2000-es évekbeli esztétikát megidéző klip. Bár a zenekar többek között arról ismert, hogy többféle stílust is felvonultat (a sok népi - és világzenei elem mellett, jelen volt már dalaikban a blues, a tangó, a rock is) érezhetően most rugaszkodtak el leginkább a korábbi stílusuktól.

A “pontnem” által megidézett korszak zenéje, a skate-punk, a deszkázás többeknek is meghatározó élményt jelentett, Fejér Mihály, a zenekar egyik frontembere így emlékszik vissza erre: “Mi Viktorral (Szűcs Viktor, dobos) gyerekkori barátok vagyunk, konkrétan néhány házra laktunk egymástól, így minden lázadó korszakunkat együtt szenvedtünk végig. Ebből az egyik leghosszabb a “deszkázás” volt. Minden szerénység nélkül mondhatom, hogy bár sosem voltunk profik, nem a teljesen amatőr kategóriába tartoztunk. Éveket és rengeteg pénzt (persze nem a saját pénzünket) öltünk bele, miközben minden egyéb deszkás életérzéssel járó dologba is belekóstoltunk: hörgős-üvöltözős punk-rock kazetták, szanaszét szaggatott ruhák, másfél literes Kobra energiaital, dugicigi (kék szofi), zsebpénz lenyúlása a szülők zsebéből. Aztán ebből lassan jött a rap is. Csináltunk saját rapszámokat és freestyleoztunk. Képzelhetitek mennyire elmés volt minden sor, ami úgy kezdődött, hogy “yo”! Sok év alatt és lassan múlt el ez az időszak, de sosem volt konkrétan kimondva, hogy na, most vége. Én a mai napig álmodom azzal, hogy dohányzom és deszkázok... EGYSZERRE!”

A zenekar többi tagja is hamar rá tudott csatlakozni erre az életérzésre. Amikor a dal megkapta a véglegesnek ítélt éneksávokat, Orosz Kristóf, gitáros első reakciója az volt, hogy "Sosem voltunk még ennyire távol az aurevoir. hangzástól, IMÁDOM"! Szerencsére az a tapasztalat, hogy az aurevoir. közönsége mindig vevő az újításokra, bár ennyire távolra még sosem merészkedtek. “Akármit is reagáljon a hallgatóságunk, mi iszonyatosan jól éreztük magunkat a dal megírása és felvétele, valamint a klip kitalálása és leforgatása alatt. Visszakaptunk egy picit a tinikorunkból, és ezen szívesen osztozunk. Egyébként a dal munkacíme is TINIROKK volt, olyan sokáig hívtuk így, hogy majdnem ez lett a végleges címe is.”

A “pontnem” egyelőre egy egyszeri kitekintés, egy ideig biztosan nem csinálnak hasonlót. A rengeteg “oreós” hülyeség, mém, standup és egyebek mellett számos értéket és üzenetet is próbálnak átadni a saját eszközeikkel. Egy Radnóti vagy egy Pilinszky feldolgozás, de akár a saját szövegeik, zenei témáik jó része is erről tanúskodik. Ennek a dalnak a legérthetőbb az üzenete egy egyszerű visszatekintés, egy koridézés. Se nem paródia, se nem kifejezett tisztelgés. Nem is akar se több, se kevesebb lenni annál, mint amit a hallgató hall és lát. De nem jelent korszakváltást a zenekar számára.

A dal a stílusához illő klipet is kapott. A videót ezúttal is Fejér János és Misi rendezte közösen, ahogy ez számos korábbi aurevoir. klip esetében is történt, az operatőri munkákat Jani mellett Maráczi Krisztián látta el. Eredetileg egy jóval nagyobb szabású klipet terveztek iskolával, medencés házibulival, amerikai cabriokkal, végtelen statisztával. De gagyin megcsinálni értelmetlen lett volna, jól megcsinálni pedig olyan költségvetést jelentett, ami sajnos nem fért bele a büdzsébe. Ezért született az a döntés, hogy legyen akkor kevesebb, de az legyen tényleg hiteles. Ezen a ponton találták ki például, hogy ne 16:9-es képarányban készüljön, hanem 4:3-asban, mint a régi Sum 41 klipek. A helyszín egy skatepark, a zenekartagok mellett profi és nem profi bringások, gördeszkások szerepelnek.

“A forgatás az egyik legjobb közösen eltöltött napunk lett az elmúlt időszakban.” - árulja el Misi. “Mindenki totálisan átszellemült néhány perc alatt. Még bőven a világítást szerelték, mi már ezerrel próbálgattuk a piercingeket, hajfestéket, bő gatyát. Az este pedig kifejezetten szórakoztató volt. Baka (Katona Bálint, hegedűs)  megjelent egy hordóval, hogy gyújtsuk már fel, Agócs (Agócs Márton, énekes-gitáros) pedig előállt egy 220l-es es kukával, amibe amúgy pont belefért, úgyhogy a 220l átváltva másik mértékegységre: 1 Agócs. Én alacsonyabb vagyok, úgyhogy 220l az pontosan 1,2345 Misi. Tüzet raktunk a hordóban, majd pár perc után láttuk, hogy a vadonatúj festék egyszerűen eltűnik róla. Később kiderült, hogy az egyik ottani szórakozóhelynek a frissen rendbehozott szeméttárolója volt. (becsszó kifizetjük!)”

A forgatás alatti károkozások általában véletlenszerűek voltak (még egyszer bocsánat, SoundGarden Próbatermek!), egyedül a klip végi TV- törés volt előre kitalált, de az se úgy lett végül megörökítve, ahogy annak szánták. Retkes Dávid és Schramm Boldizsár deszkások feladata volt, hogy csússzák le gördeszkával a tévét, majd egy másik kamera beállításnál, új világítással, jól láthatóan verjék szét. Valami félrement a kommunikációban, mert a srácok a lecsúszás után azonnal nekiestek a TV-nek. Szerencsére az egyik operatőr még nem állította le a felvételt, úgyhogy sötéten ugyan, de rögzítve lett a pillanat. Annyira jól sikerült a jelenet, hogy Dávid - aki hétvégén gördeszka versenyre ment - konkrétan kettétörte a felfüggesztését, annyira elragadtatta magát. Hősi halált halt az alkatrész, tisztelgésként be is került a klipbe egy pár pillanatra.

Borítókép: Fejér János
Sajtóinformáció: Bánki Nikoletta - GrapefruitMoon Records