Mi jut eszünkbe Szaúd-Arábiáról? Sokak szerint igazán zárt ország, pedig egy magyar művész számára ott nyílt csak meg igazán a világ. Lesz-Müllek Bernadett nyolc évet töltött a Közel-Keleten, ahol volt ideje a festészeti technikákkal kísérletezni.

„Soha nem találkoztam annyi izgalmas emberrel és olyan emberi történetekkel, mint Szaúd-Arábiában. A spektrum a királyi palotától a rakétatámadásig terjed” – mondja Lesz-Müllek Bernadett, aki férje munkája révén az energetikai szektor és az olajipar képviselőivel is megismerkedett.

A művészettörténészt és festőnőt kislány korától kezdve érdekli a képzőművészet: már hatéves korában ismert magyar művészektől tanult rajzolni, festeni. Tinédzserként a kortárs művészeti kiállítások rendszeres szereplője volt, aki nem egy díjat is hazavihetett. 2013-ban férjével együtt költözött a Szaúd-Arábiai Királyságba, ahol teljes mértékben a festői karrierjére koncentrálhatott.

A művész több művészeti show-n képviseltette magát, így szerepelt többek közt a 2019-es Dhahran Art Show-n is, ahol az egyik alkotása első helyezést ért el. Itt, Dhahran városában alapította meg a Lesz-Müllek Art független művészeti stúdiót is, 2019-ben.

„Szaúd-Arábiáról az európai emberben sokféle kép él. A sztereotípiával szemben nem minden szaúdi lakik palotában, rendkívüli gazdagságban, hanem a társadalom minden rétege megtalálható itt is. Egy másik tévhit szerint a szaúdiak törzsi körülmények között élnek a sivatagban, és műveltség tekintetében elmaradnak a nyugatiaktól. Valójában a szaúdi középosztály műveltsége vetekszik a nyugati emberével” – mondja.

A festőnőnek a magyarok megítélését illetően is szerencséje volt: szimpatikus, baráti népnek tartanak bennünket. A neme miatt sem érte hátrányos megkülönböztetés. Mint mondja, a szaúdi nők élete távolról sem olyan, mint ahogy a nyugati világban elképzeljük:

„A korombeli lányok szaúd-arábiai, illetve nyugati főiskolákon és egyetemeken tanultak, csajos partikat tartottak és a legdivatosabb designer ruhákat hordták. Büszkék a hagyományaikra, ugyanakkor nyitottak a különböző kultúrákra és a művészetekre, sőt, az ifjúság az önkifejezésen túl sokszor kitörési pontként is tekint rájuk, így rengeteg kiváló fiatal művésszel volt szerencsém megismerkedni.”

Az ideális festmény nem hivalkodó

Bernadett festészetét befolyásolta, hogy az iszlámban tilos, azaz „haram” az emberábrázolás, illetve a női arcok és alakok megjelenítése. Az ő műveiben is a növényi motívumok, a geometrikus formák, a nonfiguratív ábrázolások kerültek előtérbe. A mai napig vegyes technikával dolgozik, imád kísérletezni a különféle anyagokkal, így alkoholos és akril alapú festékkel, pigmentekkel, resinekkel is.

„Mindig foglalkoztatott a színekkel, a formákkal és a textúrákkal való játék. Látva a piaci rést és az igényeket, én is ebbe az irányba indultam” – mondja a művész, aki 2021-ben stúdiójával együtt hazaköltözött Budapestre, így akár személyesen is megtekinthetjük havonta változó festménykollekcióját.

Bernadett hazatérése óta is úgy találja, nem is olyan nagy a különbség a közel-keleti és a közép-európai ízlés közt. Általános vélemény, hogy az ideális festmény nem hivalkodó, inkább tükrözi a megrendelő kifinomult ízlésvilágát.

„Az ügyfélköröm meglehetősen sokszínű. Megtalálhatóak benne diplomaták, vállalati felsővezetők, modern kozmopoliták és stílusos családanyák is” – mondja a művész, aki ma már budapesti stúdiójában készít egyedi alkotásokat:

„Számomra a festészet az önkifejezés legfőbb módja: a művészeti dimenzióban az érzéseim életre kelnek és a vásznon megtestesülnek.”

Sajtóinformáció: Koczka Máté