Az utóbbi pár évben egyre több bizonyíték dönti meg az évszázados status quót: az őskorban a nők nem csupán gyűjtögettek, amíg a férfiak vadásztak. Március 8-án, a nemzetközi nőnapon a Viasat History csatorna 22:05-kor tűzi műsorra azt a dokumentumfilmet, ami utánajárva a kérdéskörnek, megcáfolja eredeti történelmi ismereteinket. A csontok rejtélye: Nemek forradalma című dokumentumfilm többek között kriminalisztikában alkalmazott módszerekkel is vizsgálja, hogy az őskorban valóban csak a férfiak feladata volt-e a hússzerzés, hogy volt-e női hadvezérük a vikingeknek, és hogy valójában melyik nem kezéhez fűződik a barlangrajz.

Új kutatási módszer, új felfedezések

A korabeli leletek és társadalmi berögződések szerint is a köztudatban az terjedt el, hogy a nemi szerepek már évezredekkel ezelőtt leosztásra kerültek. Ám manapság már nem csak a sírok és települések megtalált romjai engednek bepillantást a múltba, hanem például az akkor élt emberek maradványai is megvizsgálhatók – ez pedig árulkodik korról, nemről, egészségi állapotról, sőt akár étkezési szokásokról is. Mindez új felfedezéseknek enged teret.

„A gyengébbik nem”? A vikingek máshogy gondolják

Björkö szigetén, a mai Svédországban a XIX. században egy több mint ezeréves sírkamrát tártak fel, amelyben – az ott található fegyverekből és lovak maradványából következtetve – egy hadvezér nyugodott. Nos, a titulus talán stimmel, de az a feltételezés, hogy ez a magas rangú viking férfi volt, már nem! Egy 2017-es DNS-vizsgálat során ugyanis kiderült, hogy a sírhelyben talált csontváz egy nőé. Egy női harcos és vezető a férfiak uralta világban? Kétségkívül szenzáció.

Újkori berögződések, kőkori bizonyítékok

A kutatók sokáig azt hangoztatták, hogy az első művészek is a férfiak közül kerültek ki. A feltételezés onnan indul, hogy a barlangrajzok zöme vadászjelenetet ábrázol, és mivel a férfiak vadásztak, nyilván ezeket az akár 35 000 éves rajzokat is ők készítették. Ez azonban tévedés. Az alkotók a falon hagyták a kézlenyomatukat aláírás gyanánt, és mivel a legújabb módszerek szerint a kézfej mérete és alakja alapján megállapítható a nem, így angol tudósok igazságügyi biológus szakértők segítségével, valamint több mint 200 férfi és nő kezéről vett minta alapján kikövetkeztették, hogy az alkotók között nők is voltak, azaz a művészet hajnalán nem voltak nemek közötti különbségek.

A csontok rejtélye: Nemek forradalma rávilágít arra is, hogy bizonyos bronzkori társadalmakban a nők voltak azok, akik vándoroltak: ők alapítottak új családokat, ők vitték tovább a kultúrát és a tudást, ugyanakkor az is kiderül, milyen földrajzi és emberi tényezők vezettek oda, hogy a férfiak és nők ősi egyenlősége végül felboruljon, és megágyazzon korunk konvencióinak.

Sajtóinformáció: Nagy Fruzsina - Schiscom