A méh románca - Kísérleti színházi előadás
2020. január 27. írta: Kultúrjunkie

A méh románca - Kísérleti színházi előadás

wilhelmlaura.jpg

A méh románca című kísérleti színházi elődadás bemutatkozó projektje, az azonos nevet viselő installáció az AZVLM rendezvényén volt látható a Dürer kertben. A két program több ponton összekapcsolódik. Mostafa Nóra, az installáció alkotója, egyben a színdarab rendezője mesélt az alkotások részleteiről.

A projekt vezérmotívuma a méh, a tökéletes átalakulás szimbóluma - a természet egyetlen olyan lénye, amely teljes átalakításra képes az ember mellett. Az alkotó páthuzamba állítja a méh tevékenységét az ember lelkében végbemenő teremtő folyamatokkal, változásokkal. Az installáció ráhangol az előadás témájára. Műfajában a darab, a lélektani balladák világát sejteti, a szerelem érzésének ambivalenciáját jeleníti meg.

Mi inspirált az alkotásokban?
Hétköznapi élményeim, emlékek, versek. Az előadásban benne van a szívem minden értelemben, de leginkább Dosztojevszkij polifonikus regényei hatottak rám, amelyeknek szereplői egy-egy önálló életszemléletet képviselnek és ezek önálló szólamot képeznek. A méh románca esetében is többszólamúságról beszélhetünk. Pontosabban háromról. A címet egy Arany János ballada ihlette, inkább a hangulata ragadott meg, az előadásban elvonatkoztatok a ballada tartalmától.

tompa_eszter_2.jpgFotó: Tompa Eszter

Hangsúlyos szerepe van a videóknak mindkét produktumban. Hogy forgattál és kikkel?
Egyedül forgatok, különböző helyszíneken, a világ távoli tájain és itthon, Magyarországon. A darabban a fejezetek folytonosságát videóinstallációk biztosítják. Természeti folyamatokat, változásokat szemléltetek, amiket mi, emberek következmények nélkül szemlélünk, nem gondolva a visszafordíthatatlanság tényére.


Volt valamilyen érdekes élményed az installáció kiállítása alatt? Kik érdeklődtek, mi volt a benyomásuk?
Az installáció interaktív, a ”néző” maga is aktív részese, mintegy szertartásszerűen belép a körbe, eggyé válik az alkotással. Eltűnnek a határok az alkotás és közte. Érdekes élmény volt látni az emberek reakcióit, így már a helyszínen azonnal kaptam visszajelzést a látogatóktól. Láttam, hogy mennyire eltérően közelítik meg az installációt, és amikor beszélgetni kezdtünk az alkotásról kiderült, hogy mennyi közös gondolatot hívott elő. Alapvetően az jött le, hogy az embereknek tetszett az, hogy együtt gondolkodunk, beszélünk az alkotásról. Jól esett a szakma pozitív véleménye, hogy az installáció önmagában is megállná a helyét bárhol, és érdemes lenne máshol is kiállítani. A nyári fesztivál időszakra továbbfejleszteném a koncepciót, de ezúttal már nem a természetet vinném zárt terek közé, hanem mesterséges kreatúrákat a szabadba.

byvarga_orsi_3_2.jpgFotó: Varga Orsi

A színházi előadás hogy töltekezik az installációból?
Az installáció az átalakulásról szólt, ami egyfajta felvezetése volt annak, amiről a darab szól - a szerelem változik és mi magunk is változunk, ha akarjuk, ha nem. Mit lehet kezdeni ezzel a változással? Szerintem figyelni. Az előadás 3 önálló történetből álló montázs, amely megszünteti a cselekmény időbeli egymásutániságára és okozatiságára épülő egységét. Ugyanannak a témának több különböző aspektusból való megjelenítése biztosítja az egységet. A hősök belső világa, a vívódásaik, a lélekábrázolás izgat, nem a hősöket körülvevő világ. Így in medias res kerülünk 3 egyén egyedi történetébe, akik szerelmük különböző fázisaiban tartanak. Mindeközben a színpadon a műfajok közötti hidak építésével is kísérletezünk, a hagyományos és a magaskultúra között. A magyar népzenén, operán és baletten keresztül kerül megjelenítésre a három fázis.


Kikkel dolgozol együtt az előadáson?
Fontos megemlítenem, hogy az installációhoz Balogh Gallusz szerezte a zenét, valamint Csordás Zita, akik az előadás oszlopos tagjai is, és nem mellesleg a Mayberian Sanskülotts zenészei. Zita például a magyar népzenei részt fogja megjeleníteni az előadásban. Az alapcsapatunk negyedik tagja Szabó Éva, operaénekesnő. A méh románca sokak számára érdekes lehet, akár a téma megközelítése miatt is, hiszen a szerelmet mindannyian átéljük és ezeken a bizonyos fázisokon is keresztülmegyünk, ki így ki úgy. A szerelem olyan, mint egy univerzális kapcsolódási pont, erről bárkivel lehet beszélni, hiszen mindannyian átéljük. Nehezen megragadható jelenség, mégis az egyik leghétköznapibb élményünk. Ez teszi groteszkké.

Az érdeklődők az installációt nyáron újra megtekinthetik, az előadás pedig az év második felében érkezik.

 

Borítókép: Wilhelm Laura

(Kövessetek minket Facebook oldalunkon, illetve Instagram profilunkon is, ahol extra tartalmakkal várunk benneteket.)

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturjunkie.blog.hu/api/trackback/id/tr5215429152

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása