Az egészséges életmód és a kiegyensúlyozott táplálkozás alappillérei közé tartozik az élelmi rostok fogyasztása. A TOMAN DIET kutatást végzett az élelmi rostokkal kapcsolatos tudás felmérése érdekében. A kutatás 3493 válaszadó részvételével zajlott, és a válaszokat elemezve kiderült, hogy az élelmi rostok fontossága még mindig nem eléggé ismert a társadalomban, a tudás sokszor hiányos vagy téves, a legszomorúbb tapasztalat pedig talán az, hogy nagyon kevesen fogyasztanak valóban elegendő rostot.  

Demográfiai adatok: A kutatásban részt vevők többségét nők alkották (98,3%), míg a férfiak aránya alacsonyabb (1,7%). Az városban élők aránya 34,7%, a fővárosban 24,5%, megyeszékhelyeken 23,1%, míg falvakban 17,8%. A válaszadók között magas arányban (57,8%) találhatók főiskolát vagy egyetemet végzett személyek, míg középfokú (39,4%) és alapfokú (2,8%) végzettséggel rendelkezők is részt vettek a kutatásban.

Mit is tudunk a rostokról?

Az élelmi rostok olyan növényi összetett szénhidrátok, amelyeket az emberi emésztőenzimek nem bontanak le, így nem szívódnak fel a szervezetben. Az élelmi rostok nem szolgáltatnak energiát a test számára. A válaszadók csupán 17,8%-a adott helyes választ erre a kérdésre.

Az élelmi rost legfontosabb forrásai a növényi ételek, például zöldségek, gyümölcsök, teljes kiőrlésű gabonák. Ezen táplálékok fogyasztása nemcsak a rendszeres bélmozgást segíti elő, hanem számos egészségügyi előnnyel is jár.

Az emberek nem tudják, hogy élelmi rost csak növényi alapú ételekben található

A válaszok tükrében az emberek tudásában sok téves információ és félreértés tapasztalható. A válaszadók csak 36,8% tudja helyesen, élelmi rostok csak növényi alapú ételekben találhatók. Ugyanakkor 91,7% helyteleníti azt a tézist, hogy az élelmi rostok csak állati eredetű ételekben találhatóak. Az igazság az, hogy rostok az állati eredetű ételekben is megtalálhatóak, de ezeket nem nevezzük élelmi rostoknak. A válaszadók 83,9%-a helyesen állította, hogy a teljes kiőrlésű termékek több rostot tartalmaznak, mint a finomított összetevőkből készült élelmiszerek.

A táplálkozási ajánlásokhoz kapcsolódóan is tapasztalható széles körű ismeretek hiánya. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása, miszerint naponta legalább 25g rostot kellene fogyasztani a válaszadók 71% részére volt ismert. Ezt a mennyiséget egyébként kb. 40-60 dkg, tehát több mint fél kiló zöldség elfogyasztásával tudjuk bevinni a szervezetbe. 

A kutatásban résztvevők szinte 100%-a tudta, a rostfogyasztással betegségek előzhetők meg

Az élelmi rostok egészségügyi hatásaival kapcsolatosan a válaszok többségében helyes tudás mutatkozott. A válaszadók 97,5%-a tisztában van azzal, hogy megfelelő mennyiségű rost fogyasztásával meg lehet előzni és kezelni lehet bizonyos betegségeket.

Az élelmi rostok előnyei között kiemelendők:

• Szív- és érrendszeri betegségek: A válaszadók 90,6 % tisztában van vele, hogy az élelmi rostok csökkentik a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, 89,4 % pedig tudja, hogy az élelmi rostok hozzájárulnak a koleszterinszint csökkentéséhez. 
• Cukorbetegség: A rostok lassítják a szénhidrátok felszívódását, így segítenek megakadályozni a vércukorszint gyors ingadozását és csökkentik a II. típusú cukorbetegség kockázatát. Ezt
  74,4 % tudja a válaszadók közül. 
• Elhízás és fogyás: A rostok segítenek a teltségérzet kialakításában, ami csökkenti az éhségérzetet és elősegíti a testsúly kontrollálását. Az élelmi rostokkal gazdagított étrend segíthet a fogyásban és az elhízás megelőzésében, 94,8% pedig helyesen válaszolta, hogy az élelmi rostok elősegítik a fogyást.
• Rákbetegségek: Az élelmi rostok rendszeres fogyasztása csökkenti a vastagbélrák és más emésztőrendszeri daganatok kockázatát. Ezt a válaszadók 91,6%-a tudja. A rostok serkentik a bélmozgást, segítik a salakanyagok kiürítését. A béltartalomban jelen lévő toxinok rövidebb ideig tartózkodnak a bélcsatornában, így kevésbé tudnak rákkeltő hatást kifejteni. 
• Emésztési problémák: A megfelelő rostbevitel elősegíti a rendszeres bélmozgást, megelőzve a székrekedést és javítva az emésztési folyamatokat. A kutatás eredményei azt mutatják, hogy a válaszadók 97,9%-a tudja, hogy a rosttal meg lehet előzni a székrekedést.
• Szembetegségek: A válaszadók a szembetegségek megelőzésében fontosnak tartották a rostfogyasztást. Az adatok azt mutatják, hogy ebben a kérdésben nagyobb a bizonytalanság, de a válaszadók 51,1%-a tudja, hogy az élelmi rostoknak fontos szerepe van a szembetegségek, például a cukorbetegek ideghártya elváltozásának (Retinopathia diabetica) megelőzésében és kezelésében. Ezt alátámasztja az is, hogy több kutatás is kimutatta, hogy a magas rostbevitel előnyös hatással lehet a szem egészségére, különösen a cukorbetegeknél, mivel segít a vércukorszint stabilizálásában és az oxidatív stressz csökkentésében.
• Vitamin- és ásványianyaghiány: A válaszadók 71,1%-a is felismerte, hogy az élelmi rostok fontos szerepet játszanak a vitamin- és ásványianyaghiány elkerülésében. 

A kutatás eredményei alapján megállapítható, hogy a válaszadók nagyon nagy százaléka felismeri, a rostok nem csupán az emésztőrendszer egészségéhez járulnak hozzá, hanem a szervezet egészének megfelelő működéséhez is nélkülözhetetlenek. 

Minden második ember nem tartja fontosnak, hogy elég rostot tartalmazó terméket vásároljon

A válaszadók mindösszesen 52%-a tartotta fontosnak, hogy rostot tartalmazó termékeket vásároljon az élelmiszerüzletekben.

A megkérdezetteket a következő okok befolyásolják a rostdús ételek fogyasztásában: 70,2 % tudja, hogy ezzel jót tesz általános egészségének, 17 % konkrét problémát kezel vele, 12,8 % az íze, élvezeti értéke miatt fogyaszt rostot.

A válaszadók 51%-a fogyaszt napi rendszerességgel zöldségeket. A gyümölcsfogyasztás is gyakori, a válaszadók közel 40%-a (37,3%) minden nap fogyasztja. A teljes kiőrlésű termékek, illetve gabonapehely és zabpehely napi fogyasztása viszont a megkérdezettek csak 23,8%-ánál jellemző.

Az élelmi rostok táplálékkiegészítő formájában való fogyasztása szintén megjelent a kutatásban. Bár a válaszadók többsége (69%) nem fogyaszt rosttartalmú táplálék-kiegészítőket, azonban azok, akik igen, általában heti néhány alkalommal vagy napi rendszerességgel veszik be ezeket a termékeket.

A megfelelő rostmennyiség bevitele egyszerűbb, mint gondolnánk

„Érdekes volt elemezni a kutatás eredményét” – mondja Tomán Szabina, a Toman életmódprogram megalkotója „Rámutatott arra, hogy az élelmi rostokkal kapcsolatos tudás még mindig széles körben hiányos vagy hibás. Az látszik, hogy a természetes élelmiszereken keresztül a mindennapi étrendnek nem része a megfelelő mennyiségű rost bevitele. Tudjuk, hogy sokan nem is fogyaszthatnak annyi zöldséget, vagy ehetnek annyi gyümölcsöt, mint amennyire szükség lenne 25 gr napi rostfogyasztás eléréséhez. Ezért jó, hogy a napi elegendő élelmi rost akár már táplálékkiegészítő formájában is bevihető a szervezetbe. Mi is ezért alkottuk meg a Toman Vital Rost+ termékét. Én nagyon sokszor elkeverem a reggeli zabkásámba, vagy beleöntöm egy adag fehérjébe, elkeverem a krémlevessel. Számtalan módja létezik annak, hogy észrevétlenül csempésszük be a rostot ételeinkbe.”

Forrás: Sajtóanyag

(Kövessetek minket Facebook oldalunkon, illetve Instagram profilunkon is, ahol extra tartalmakkal várunk benneteket.)