11 évvel ezelőtt katasztrofális baleset rázta meg Fukusimát, amely egy nukleáris bomba hússzorosának megfelelő sugárzással mérgezte meg a vidéket, és egy életre alkalmatlan területet hagyott maga után. Most úgy tűnik azonban, hogy a természet ezt másképp gondolja. Az élővilág különleges alkalmazkodását egy tudósokból álló csapat vizsgálja, többszáz kamerával és helyszíni felmérések segítségével kutatják a tiltott vidék élővilágát. Felfedezéseiket a Viasat Nature Fukushima – Természet a veszélyzónában című dokumentumfilmje mutatja be november 5. szombat 19 órától.

Élet a Föld leghalálosabb helyén

2011. március 11-én egy masszív földrengés cunamit váltott ki északkelet Japánban, aminek hatására megsérült a Daichi atomreaktor. A becslések szerint olyan mennyiségű sugárzás szabadult el, hogy a Földön mindenki kapott belőle egy röntgensugárzásnyi adagot. Bár az emberek elmenekültek a területről, az élet megmaradt, pedig a sugárzási szint még egy évtizeddel később is minimum negyvenszerese a normálisnak. Sukento városában például, ahol a Geiger-számláló elképesztő értékeket mutat, makákók élnek. A veszélyzónában ők most a főemlősök, és a fiatal egyedeket látva nem csupán élnek, de szaporodnak is. Mi több, még össze is fogtak más állatokkal: a pusztaságot a vaddisznók uralják, akik azokba a házakba is bejutottak, amelyek ajtaját a majmok nyitották ki.

Mutáció a sugárzás hatására

A sugárzás miatt a rovarállomány erősen megcsappant, emiatt pedig a virágok is pusztulásra vannak ítélve, ugyanis nem lesz, aki beporozza őket. Erre a fukusimai ligetszépe egészen sajátos módon reagált: amit eddig a rovarok végeztek el, azt mostantól ő maga oldja meg a hímivarú és nőivarú részek hosszának összehangolásával, aminek köszönhetően a pollen átmehet egyik helyről a másikra, azaz a rovarok hiányában a ligetszépe önbeporzást végez.

Az ott élő vaddisznók szemlátomást ellenállnak a mutációnak, pedig olyan „mágikus” gombákat fogyasztanak nagy mennyiségben, amelyek rengeteg sugárzást nyelnek el – nagyjából 100-szor annyit, mint amennyi a háttérsugárzás. A vaddisznók ennek ellenére egyelőre tünetmenetesek. Boncolással egybekötött kutatások adnak megfejtést a talányra: az állatok a mérget az izmaikban raktározzák el, amelyek természetes védőrendszert teremtenek. Ezek lassan osztódó szövetek, és képesek helyre hozni a DNS károkat, így a vaddisznók megvédhetik a jóval sérülékenyebb testrészeiket, elkerülhetik a rákosodást és folytathatják a szaporodást.

Bizonyos állatok és növények tehát evolválódnak, alkalmazkodnak a sugárzáshoz. A Fukushima – Természet a veszélyzónában dokumentumfilm azokat az élőlényeket mutatja be, amelyek képesek voltak idomulni a brutálisan megváltozott körülményekhez.

Sajtóinformáció: Nagy Fruzsina - Schiscom