2021. augusztus 30. írta: Kultúrjunkie

Zene, művészet, popkultúra - Nemzetközi techno kiállítás nyílt a fővárosban

Budapesten kezdi meg világkörüli útját a nemzetközi jelentőségű techno kiállítás

chicks_on_speed_playing_theremin_tapestry_during_opening_performance_for_c.jpg

Augusztus 28-án a világon először Budapesten nyílik meg a technót mint globális jelenséget, a zene, a művészet, a popkultúra, a média és a technológia síkjain feltáró nemzetközi jelentőségű Techno Worlds kiállítás, melyet a müncheni Goethe Intézet felkérésére német kurátorok állítottak össze, és amely később az Egyesült Államokban folytatja útját. A régi budafoki Haggenmacher sörgyár épületében üzemelő art quarter budapestben négy emeleten, több mint 20 látványos videó, fotó és installációs mű kerül bemutatásra, olyan alkotók munkái mint a Chicks on Speed feminista zenei és művészeti formáció, Japán vezető elektronikus zenei producere és képzőművésze, Ryoji Ikeda és a londoni Tate Modernben rendszeresen kiállító Otolith Group.

Ben Tausig New York-i zenetörténész professzor definíciója szerint a techno zene és kultúra felfogható úgy mint az ipariból a posztindusztriális korba való átmenetre adott reflexió. A Techno Worlds kiállítás a techno jelenséget ugyanilyen tágan értelmezi, mely a 20. század utolsó évtizedeiben politikai médiummá is vált. Különösen igaz ez Németországban, ahol összekötő elemként működött Kelet és Nyugat között: a fal leomlása után Berlin szinte a Love Parade-en egyesült először újra, és vált ezzel a világ egyik techno fővárosává. Az európai techno egyszerre született a kelet-európai országokban történt rendszerváltással, így a szocializmus és kapitalizmus bizarr egyvelegének emlékei sokszor köszönnek vissza a 90-es éveket is felidéző Techno Worlds kiállításon. A techno egyesítő természete a korábbi Jugoszlávia országaiban is feltűnt, a kiállítás egyik alkotója, Aleksandra Domanović egy olyan kornak állít emléket (19:30, 2010), amikor az országhatárokon átívelő, nacionalizmus-mentes techno partik oldották az etnikai feszültségeket.

henrike_naumann_and_bastian_hagedorn_the_museum_of_trance_2021_photo_by_nik_mantillahenrike_naumann.jpg Fotó: Nik Mantilla/Henrike Naumann

A Techno Worlds az európai techno megszületésének előzményeivel is foglalkozik, a Detroitból származó afroamerikai technóval, amelyre példa lehet Maryam Jafri alkotása (Model 500, 2019). Az installáció egy keresztrejtvény, melyben a fekete négyzeteket az 1980-as évekbeli detroiti lemezek helyettesítik. Egy másik alkotás, Dominique White installációja (A refusal to be contained, a refusal to die, 2021) a fekete diaszpóra történelmét és tengeri mítoszait vizsgálja, amely a detroiti techno és a fekete radikális gondolkodás narratívájába illeszthető.

A Techno Worlds kiállítás látogatójaként betekintést nyerhetünk a technohoz kapcsolódó szubkultúrák viselkedésformáiba, jelrendszereibe, vizuális kultúrájába. A zenéről és a szabadságról szól például az a gigantikus, több száz fotóból álló installáció melyben Vinca Petersen (Timeline of a Raver, 2021) az életét meséli el a 90-es évek rave partijainak mámoros napjaitól, ahogy több mint egy évtizeden át élt saját furgonjában az európai utakon a szabad parti mozgalom képviselőjeként. Sarah Schönfeld 5 fotóból álló sorozatban (All You Can Feel, 2013) dolgozza fel a folyékony gyógyszerek, a testünk által előállított szintetikus anyagok és illegális drogok fotónegatívon képzett mintázatait. Jeremy Shaw alkotása (Morning Has Broken, 2001) a buli utáni hajnalt örökíti meg filmen, míg Robert Lippok (Objects and Bodies, 2020) a zenei hangzás térbeliségét érzékelteti a kiállításon, kiemelve annak transzcendens mivoltát.

A kiállítás helyszíne, az art quarter budapest a kortárs vizuális művészet mellett a kísérleti zenei szcéna egyik hazai központjának is számít. Itt működik például a zene térbeliségét kutató 4DSOUND holland intézet, amely hangstúdiójával térben tudja modellezni a zene terjedését. Az intézetnek, nemzetközi hírű rezidens programjának és az aqb elektronikus zenei közösségének is köszönhető, hogy a budapesti Goethe Intézet hazánkban tudja először bemutatni a kiállítást, mely innen indul el az Egyesült Államokkal kezdődő világkörüli útjára. A kiállítás egyik legizgalmasabb helyszíne az épület alatti budafoki alagútrendszer, melyben az aqb-ban rezidens Borsos Lőrinc duó állítja ki Mózes Techno 2.0 elnevezésű, Exodus története által inspirált munkáját.

Az art quarter budapest és a Goethe Intézet együttműködésében megvalósuló, a techno világát egy dokumentumfilmeket bemutató részleggel, zenei kísérőprogramokkal, szakmai beszélgetésekkel elmélyítő tárlat október 2-ig lesz látható. A kiállítás a budapesti Goethe Intézet őszi program-koncepciójába illeszkedik, melyről Dr. Evelin Hust, a budapesti Goethe Intézet igazgatója így nyilatkozik:

Az országok közötti információ és tudáscsere, amivel a Goethe Intézetben foglalkozunk, ma már csak multilaterális módon képzelhető el. Kurátori és programszervezői szemléletünk éppen ezért nem két ország viszonyrendszerét veszi alapul, hanem globális. Míg a techno kiállítás a posztindusztriális társadalomra adott világszintű diskurzust jelenít meg, a mesterséges intelligenciával kapcsolatos programjaink a mai kor világméretű kihívásaival foglalkoznak.

Az Intézet őszi programjának célja a közérthető társadalmi párbeszéd erősítése ezen fontos globális problémák kapcsán. Szeptember 24-én a Kutatók Éjszakáján a Goethe Intézetben két kiállítás és egy filmvetítés foglalkozik a mesterséges intelligencia kérdéskörével. Idén a film program is kapcsolódik a mesterséges intelligenciához, a német nyelvterületek filmművészetével foglalkozó, 10. alkalommal megrendezett Szemrevaló Filmfesztivál nyitófilmje az Én vagyok a te embered című német romantikus sci-fi vígjáték, mely hol humorral, hol megrendítő módon feszegeti az örök kérdést, hogy mi az, ami emberré tesz bennünket. A képzőművészet idén a techno kiállításon túlmenően is kiemelt szerepet kap az Intézet programjában. Magyarországon most először látható a világhírű kortárs német képzőművész, Gerhard Richter nagyszabású, az életmű valamennyi korszakát átfogó kiállítása, és még az év végéig elérhető az a virtuális 3D kiállítás, amely megismerteti a látogatót Joseph Beuys performansz- és szobrászművész személyével és munkásságával, valamint az általa legfontosabbnak tartott témával, a „társadalmi átalakulással”.