Szinte felsorolhatatlanul sok pozitív élettani hatása miatt nem véletlenül emlegetik a szilvát csodabogyóként Magyarország számos vidékén. A gyümölcsnek mintegy kétezer fajtája ismeretes világszerte, ebből is az egyik legfinomabb a szatmári szilva, amely négy folyó hordalékából keletkezett jó minőségű talajnak és a térségre jellemző mikroklímának köszönheti utánozhatatlan ízét. Az Agricolae Kft. a főzés értékeit megtartva, de annak technikai hiányosságait kiegészítve 2006 óta készít egyedi technológiával szatmári szilvalekvárt, minőségi munkájukat pedig a közelmúltban két Magyar Termék védjeggyel ismerték el.

A szilva a rózsafélék családjához tartozó csonthéjas gyümölcsünk, mely számos jótékony hatással bír az egészségünkre, sokszor mégis méltatlanul kevés szó esik róla. Nem véletlenül kapta hazánk egyes vidékein a csodabogyó nevet sem.

A szilva A-, B- és E-vitaminban gazdag és rengeteg ásványi anyagot tartalmaz. Emésztési zavarokra már őseink is előszeretettel fogyasztották, hiszen normalizálja a gyomor működését, de a benne lévő B-vitamin például nagyon fontos az idegrendszer számára és elősegíti az agy megfelelő működését is. Tudományos kutatások mutatták ki, hogy a gyümölcs a szívegészséget is javítja, sőt, a rák kialakulásának kockázatát is csökkenti. A teljesség igénye nélkül emellett fáradságűző, serkenti a veseműködést és jótékony hatással bír a terhesség alatt is.

Szerbiában édesebb, Lengyelországban savasabb, Szatmárban a legfinomabb

A szilvának világszerte összesen kétezer fajtáját ismerjük, mi pedig különösen szerencsésnek mondhatjuk magunkat, ugyanis a szatmári szilva mind közül az egyik legfinomabb.

Bíró Csaba, a Szatmár Bereg Hungarikumaiért Egyesület elnöke arról beszélt, a szatmári szilva különlegességét négy folyó, a Kraszna, a Szamos, a Tisza és a Túr hordalékából keletkezett, jó minőségű talaj, illetve a térségre jellemző mikroklíma adja, melynek köszönhetően a gyümölcs kissé édes-savanykás ízvilágú.

„Az itt termő szilvában egyaránt jelen van a zamat – a savaktól – és a cukor. Példának okáért, ha északabbra megyünk Lengyelországba ott a gyümölcsök savasabbak, de kevésbé édesek, míg délen, például Szerbiában a szilva édesebb, de jellegtelenebb az íze” – fogalmazott a szakértő.

A szatmári szilvából természetesen legalább ilyen finom szilvalekvár készíthető, ezt teszi kiemelkedően magas minőségben az Agricolae Kft. Az 1998-ban megalapított magyar vállalat a hagyományos lekvárfőzés értékeit megtartva, de annak technikai hiányosságait kiegészítve készíti el a lekvár gombvákuum üstös technológiával, ennek köszönhetően a lekvárt 100 Celsius-fok helyett 50 Celsius-fokon főzik, így megmaradnak benne a vitaminok illetve az íz-illataromák. Ezáltal elérték, hogy a szilvalekvár HMF (égetett részecske) tartama az egészségügyi határérték alatt marad.

Nemcsak termék, érték is a szilvalekvárjuk

Az Agricolae Kft. több mint két évtizedes munkáját a közelmúltban el is ismerték. Bíró Alexandra logisztikai vezető ismertette, a Magyar Termék védjegyet a „Különleges minőségű szilvalekvár natúr 360g” és a „Különleges minőségű Szatmári szilvalekvár Nemtudom szilvából 240g” termékük kapta meg, többi lekvárjukat a Hazai Termék védjeggyel látták el.

„A védjegy számunkra azért fontos mert az eredetvédettség eléréséhez ez egy nagyon fontos lépcsőfok, a másik szempont pedig, hogy a hazai termék és annak népszerűsítése a határainkon belül és kívül cégünknek már évek óta szívügye. Magyar Termék csak olyan termék lehet, amely hazai alapanyagból készül és a feldolgozás minden lépése itthon történik. Mivel szilvalekvárjaink hozzáadott cukor nélkül készülnek, így ezek a termékeink abszolút megfeleltek a törvény által támasztott kritériumoknak” – értékelt.

Hozzátette, cégük életében ez egy hatalmas mérföldkő, amely azt jelzi, hogy az elmúlt évek fejlesztései lassan beérnek, már nemcsak terméket, hanem értéket állítanak elő.

„Úgy gondoljuk, hogy a szatmári szilvalekvár mind szélesebb körű népszerűsítésével nemcsak az Agricolae Kft termékei válhatnak ismertebbé, hanem az, a szatmári régió hagyományaiban mélyen gyökerező tudás is, mely a kultúránk részét képezi” – mondta Saliga Csaba, a vállalat növényvédelmi szakembere.

A Szatmár Bereg Hungarikumaiért Egyesület az Agricolae Kft.-vel szorosan együttműködve és a Szent István egyetem szakértői gárdáját is segítségül hívva egy olyan komplex kutatás-fejlesztési projektben vesz részt, amely többek között arra is próbál választ találni, hogy a térség mikroklímája, termőtalajának összetétele és időjárási viszonyai hogyan befolyásolják a szilva zamatát, élvezeti értékéhez mivel járulnak hozzá. Ez a projekt az elkövetkező 3 évben a gyümölcsfák védelmének fejlesztésére koncentrál az egyetem részéről, a cég részéről pedig a gyümölcsfeldolgozás még hatékonyabbá tételére.

RECEPT

Szilvalekvárral töltött tepertős papucs

Hozzávalók:

50dkg liszt

1ek cukor

3dl joghurt

3dkg élesztő

só

bors

30dkg tepertőkrém

2db tojás

1üveg szilvalekvár

fahéj

porcukor

Elkészítése:

1. A lisztet egy tálba öntjük, hozzáadjuk a cukorral és egy evőkanál joghurttal felfuttatott élesztőt. A tetejére lisztet szórunk, 10 percig állni hagyjuk. Ezután hozzáadjuk a sót, a borsot, a darált tepertőt, egy tojást, a maradék joghurtot és összegyúrjuk.

2. A tésztát kinyújtjuk, négyzetekre vágjuk, majd megtöltjük lekvárral és az ellentétes széleit felhajtva papuccsá formáljuk. Ha túl híg a lekvár, egy tojás sárgáját belekeverhetünk, ettől jobban összesül.

3. A kifliket sütés előtt tojással megkenjük, majd előmelegített sütőben 180 fokon addig sütjük, amíg a teteje szépen megpirul. Amikor kihűlt, fahéjas porcukorral megszórjuk.

Sajtóinformáció: Koczka Máté