Július 8-án, pénteken szerkesztőségünk két tagja ellátogatott az Intim Torna Illegál legutóbbi budapesti koncertjére, amely a Kobuci Kertben került megrendezésre.
A koncertre már jó ideje vártam, hiszen az eddigi Intim Torna Illegál koncertek mindig hatalmas energiabombaként robbantak a szürke hétköznapok után. A mostani hangulathoz is minden adott volt, kellemes, nyáresti időjárás, péntek este lévén a koncertre érkező emberek oldottan és felszabadultan gyülekeztek Óbuda egyik legkiválóbb kerthelyiségében.
A bemelegítő dj-szett, valamint a finom kedélyjavítók hatása azonban párologni látszott, mikor a meghirdetett kezdést követő fél órában sem történt semmi. Így a közönség, buzdítását kifejezve, skandálni kezdte a megszokott „Intim Torna” rigmust, mire a fiúk természetesen nem maradhattak tovább hátul, és egyenként berobbantak a színpadra és a húrok közé csapva megkezdték a várva-várt koncertet.
A koncertet a Mennyország kapujában dalukkal kezdték, aminek hatására mindenki egy emberként kezdett tombolni, majd lélegzetvételnyi szünet nélkül folytattuk a tornát a Nézz rám a buszon, a Felhő fenn az égen, valamint az Igyunk meg mindent ITI klasszikusokkal.
Természetesen hallhattuk a Nem szalad el című dalt is, melyet a zenekar Felcser Máté közreműködésével jegyez, azonban ezen az estén Janó előadásában szólaltak meg a rap-betétek, megjegyzem, igen jól.
Ezután deklaráltuk, hogy Mindenkinek igaza van, majd pedig Eva Mendes-t kértük, hogy Tegyen erősebbé.
Majd némi melankolikus merengésből, melyet a Nélküled és az Ébressz fel indíthatott el, az Albérletem, az Időtlenség kora és a Nevetségesen táncolsz ébresztett föl.
A következő etap pedig az Intim Torna Illegál legismertebb dalait tartalmazta, a teljesség igénye nélkül: Kedvenc biciklim, Örökké, Ha belehalna, Vágjál lyukat a kádba.
Az este pedig a közös örömzenéléssel és tombolással; a Hipnotizőr királlyal ért véget.
Külön ki kell emelni a zenekar hihetetlen, oda-vissza működő energiáját és a kapcsolatát a közönséggel. Folyamatos az énekeltetés, tapsoltatás, az átkötő szövegek velősek, lényegre törő, de minden bennük van, amitől a közönség azonnal belendül.
Végül, de nem utolsó sorban sugárzik a fiúkról, hogy szívük-lelkük benne van a zenekarban és a munkájukban. Minden egyes dalt úgy játszanak el, - tekintve a rengeteg koncertet, amit adnak - valószínűleg nagyon sokadszorra, akkora lelkesedéssel és átéléssel, hogy a közönség egy pillanatig nem érezheti, hogy ez csak munka lenne a zenekar számára. Semmilyen külső befolyás nem érvényesül sem a zenekartagjain, sem a közönségen, miközben zenélnek és ettől a koncert alatt egy saját kis világ varázsolódik az Intim Torna Illegál és közönségük által megtöltött szórakozóhelyekre. Egy masszív és pozitív burok, amiben nem számít, ha éppen magánéleti válsággal küzdesz vagy nehéz a munka, esetleg a világbaja túl nagy. Véleményem szerint ez hatalmas erénye a zenekarnak, amelyet remélem, mindig megőriznek.
Egy szó, mint száz, tornából nem volt hiány, testileg mindenki kellemesen kifáradva, lelkileg pedig feltöltődve mehetett haza!
Avagy a telefonját bogarászva, hogy milyen rendezvény keretében láthatja újra a fiúkat… :)
A koncerten készült képeket alább lehet megtekinteni.
A képekért köszönet Scollon Bettinának.
Főkép: Intim Torna Illegál
(Kövessetek minket Facebook oldalunkon, illetve Instagram profilunkon is, ahol extra tartalmakkal várunk benneteket.)
