Novemberi gasztró beszámoló
2015. december 16. írta: Gerzsenyi Flóra

Novemberi gasztró beszámoló

Ismét bocsánatkéréssel tartozom nektek, amiért kissé eltűntem az utóbbi időkben. Tisztába vagyok vele, hogy javában decemberben járunk, elkezdődött a karácsonyi megőrülés, de én még a novemberi élményeimet emésztgetem.

Hol is kezdjem?  Valójában elég sok minden történt az utóbbi hetekben. Hogy röviden összegezzem, amellett, hogy betöltöttem a 24. életévemet, sütöttem- főztem serényen, beleszerettem a csodálatos tapasokba és úgy érzem megtaláltam a város legjobb ebédmenüjét is. A feltörekvő tehetséges Woodo designos lányok famunkáival találkoztam, és egy új és izgalmas gasztró projekt ötletével is ismerkedem, de a hónap abszolút befutója egy viszonylag gyors londoni kiruccanás volt a tökéletes káosz városába. Nem is szaporítom tovább a szót, itt a havi jelentés: Enjoy!


Kedvenc tapasom

Pár héttel ezelőtt a Pata Negra Tapas bár-ban vacsoráztam, hangulatos miliő, változatos és isteni finom ételek, az egyik kedvenc helyem. Ezt a receptet is az egyik fogásuk ihlette, amitől nem tudtam szabadulni.

Római köményes csicseriborsó, spenóttal, tükörtojással

 

Hozzávalók (4 személyre)

  • egy konzerv csicseriborsó
  • 1 kg friss spenót
  • 1 ek. római kömény
  • 2 tk. chili pehely
  • 3 gerezd fokhagyma
  • 1 citrom leve
  • só, bors
  • olíva olaj
  • 4 tojás
  • magvas baguette

Elkészítés:

Először is a tengernyi spenótot megpucoljuk, alaposan megmossuk és lecsöpögtetjük. Egy lábosba főzzük meg egy kis sós vízben max. 3 percig, majd szűrjük le, ha kicsit kihűlt nyomkodjuk ki belőle a vizet és vágjuk apróra. A római köményt, chili pelyhet mozsárba alaposan összezúzzuk, majd egy serpenyőben forró olíva olajon pirítani kezdjük a szintén zúzott fokhagymával. Ha már érezni az erőteljes illatát a fűszereknek, hozzátesszük a konzerv csicserit egy kis levével együtt, majd a spenótot is.  Sóval, borssal ízesítjük plusz a citrom kifacsart levével. Lefedve, takarékon főzzük kb. 15 percig, figyeljünk arra, hogy ne égjen oda. Tükörtojással tálalom, és friss langyos baguettel, ami kiválóan alkalmas tunkolásra.

Ezen felbuzdulva készítettem még sült padlizsánt, kapros joghurttal és gránátalmával, balzsamecetes sült kápia paprikát olívabogyóval és avokádó salsát rengeteg sok korianderrel. Receptet nem is merek írni, mert olyan pofátlanul egyszerűek hogy szinte a nevükbe ott áll az elkészítés is.

Rajongásomat tovább fokozta, hogy a minap a Padron-ban vacsoráztam a Horánszky utca tapas mennyországában. A hely kellemes, családias, a kiszolgálás nagyon kedves és figyelmes az ételekbe pedig hibát nem találok. Az étlapon nagyon eltalált autentikus spanyol falatok közül a porhanyósra sült bárány, fügelekvárral és kéksajttal vitte nálam a prímet. Ár-érték arány szerintem rendben van. Meleg szívvel ajánlom mindenkinek!


Fricska

Na de ennyit a tapasokról. Az utóbbi időkben sok ebédmenüt teszteltem, a győztes nálam a  Dob utca 56-58 szám alatt megbúvó Fricska Gasztró Pub. Pár lépcsőfok és lejutunk a nagyon kellemesen kialakított pincehelyiségben ahol nagy pörgés fogad minket, bár a fogadtatás így is szimpatikus  és közvetlen. Ahogy helyet foglalunk már is szódával kínálnak minket, a napi menü a táblán található (két fogás 1750 forint, három fogás 1950 forint). Én három fogást rendeltem, rántott malacfület polip salátával, bárányhúsos tortellínit és citrom tortát (ami időközbe elfogyott, kérték, hogy válasszak másik desszertet és kárpótlásul ajándék kávéval vagy fröccsel kínáltak, amivel engem megvettek kilóra). Rendeltünk még marhahúslevest és szarvashúsos lasagnét is, aminek már önmagába a neve is egy költemény számomra. Az ételek kifogástalanok voltak és látványra is csoda szépek. Megdöbbentő számomra hogy ilyen minőségi alapanyagokból előállított menüt kínálnak, ilyen méltányos áron. A poharunkat folyton újra töltötték szódával és kenyeret is kínáltak a fogásokhoz. Aki bizonytalan abban, hogy hol ebédeljen hétközben, annak azt üzenem irány a Fricska!!

 


Woodo

Niki és Dorka pirográf technikával készítenek vágódeszkákat, fakanalakat és tulajdonképpen mindent, ami fából készül, Ők a Woodo Design. Engem is megleptek pár egyedi kis csodával, amiket még egyszer nagyon köszönök, hasznos kis tagjai lesznek a konyhámnak! A termékeik igazán ötletesek, a lányok pedig kedvesek és nyitottak, szívesen elkészítik a saját elképzeléseiteket is, szóval érdemes őket jobban szemügyre venni!


Szezonja van: Csicsóka

Sokan lebecsülik a csicsókát pedig igazán sokoldalú zöldség, a szegények burgonyájának is nevezik, viszont sokkal nagyobb a rost tartalma és jóval több jótékony hatással rendelkezik, mint a burgonya. Sőt rák-megelőző élelmiszerként tartják számon, elhízás, szív-érrendszeri problémák és cukorbetegek kezelésében is bizonyított már. Bárhogy jó elkészítve, krémlevesnek, nyersen salátákba vinaigrettel, pürének, sok vajjal, tejszínnel, hasábburgonya helyett sütve és főzeléknek sem utolsó. A szokásos köretek helyett a csicsóka szerintem kiváló választás! Titka hogy jó alaposan meg kell mosni és egy dörzsi szivaccsal megtisztítani, göcsörtössége miatt elég nehéz megpucolni. Én nagyon leveses vagyok szóval krémlevest készítettem gumós kis barátomból.

Csicsóka krémleves, zeller chipsszel és sült-füstölt kolbásszal

 

Hozzávalók (2 főre)

  • 25 dkg csicsóka 
  • 1 kis fej vöröshagyma
  • 2-3 gerezd fokhagyma
  • 1 db burgonya
  • 2,5 dl zöldség alaplé
  • 0.5 dl tejszín
  • olíva olaj
  • só, bors
  • petrezselyemzöld
  • 4-5 kisebb gumó zeller
  • egy kisebb rúd füstölt csípős debreceni

Elkészítés:

A csicsókát alaposan megmossuk és megtisztítjuk egy dörzsi szivacs segítségével. A tiszta gumókat apró darabokra vágjuk. A hagymát és a krumplit megpucoljuk és felkockázzuk. A hagymát olajon megpirítjuk, majd rádobjuk a csicsókát és a krumplit, alaposan átforgatjuk és felöntjük annyi alaplével, hogy ellepje. Ízlés szerint sózzuk, borsozzuk, beledobjuk a fokhagymákat és apróra vágott petrezselymet. Körülbelül 20-25 percig fedő alatt főzzük, amíg a zöldségek puhák lesznek. Ez alatt a zellergumókat meghámozzuk, megmossuk, szeletelővel 2 milliméter vastagra vágjuk őket, kissé megsózzuk és bő forró olajba arany barnára sütjük pár perc alatt. Konyhai papírtörlőre kiszedjük, hogy a felesleges olajat felszívja, utólag is sózhatjuk.  A levest bot mixerrel lepürésítjük, hozzáadjuk a szobahőmérsékletű tejszínt és hagyjuk egyet rottyanni. Ha kell, után ízesítjük, én személy szerint jó fokhagymásan szeretem. Melegen tálalom a zeller chipsszel vagy sült kolbásszal és sok friss petrezselyemmel. Jól illik még hozzá a pirított dió, tökmag, sült bacon és a pirított gombák!


London

 

Már nagyon régóta a bakancslistámon volt London, két gyerekkori barátomat látogattam meg, ők már évek óta kinn élnek, kétségtelenül sikerült érvényesülniük és a kisujjukba van a város. A városnézés és turistáskodás elég feszített tempóban zajlott, kevés volt az idő, sok volt a látni-, tennivaló. Én minden percét élveztem, teljesen magával ragadott a nyüzsgő kavalkád és megannyi őrült impulzus, na de persze azért evésre jutott idő.

Az angolok számára a vacsora mellett a reggeli mindig is főétkezés volt, ahogy számomra is. Ahogy megérkeztem első dolgom volt, hogy egy pub-ba beüljünk reggelizni. Ez a bőséges reggeli, egész nap rendelhető a legtöbb pub, szálloda és vendéglő étlapjáról. A hagyományos angol reggeli egy kiadós, meleg étel. Én „Full English Breakfast”-et rendeltem, aminek alap összetevői a szalonna, tojás (tükörtojás vagy rántotta), sült paradicsom és gomba, grillkolbász, pirítós vajjal és paradicsomos bab. Ehhez különböző szószokat is fogyaszthatunk. Fejedelmi volt, bár kisadagot rendeltem, lement volna a nagy is!!

 

Az igazi angol hangulatú klasszikus puboknak önmagában megvan a varázsa, az asztaloknál nincs kiszolgálás, pultnál lehet rendelni és egyáltalán nem illik borravalót adni, ám rendkívül kedélyesek a pultosok és ellehet velük csevegni, sőt kell is, az ajtón folyamatosan ki be jönnek az emberek, élet van. Feltűnt, hogy sok embernek a reggeli rituáléja egy pint sör mellett való üldögélés és újság olvasgatás a lehető legnagyobb nyugalomban. Mivel vasárnap érkeztem a Sunday Roast-ot is kipróbálhattam, egy hagyományos angol ebédet, aminek fénypontja a sült hús, amit marhából vagy bárányból készítenek. Tepsiben sült burgonyával, párolt zöldségekkel, yorkshire pudinggal, és a hús szaftjából vagy húslevesből készült mártással (gravyvel) tálalják. Kihagyhatatlan!

Kipipáltuk a „Suppert” is vagyis, a hétköznapi, családi vacsorát, ami általában gyors és egyszerű, de meleg étel. Ilyenek például a húsos piték, sült kolbászok, házi hamburgerek, steakek és a „stew” ami a pörkölthöz hasonlít. Nem maradt el természetesen a tipikus angol gyors étel a fish and chips, amit szinte bárhol megkapunk. Na és ha London, akkor 5 órai tea, amit legtöbben tejjel fogyasztanak illetve másik nemzeti italuk a sör széleskörű színpalettáján a világostól a barnáig minden megtalálható. Én is fogyasztottam ezekből bőséggel, csakhogy felvegyem az angol ritmust.

Piacoltunk is, és természetesen ettünk ott is. A Borough Marketen skót tojást, a hatalmas nyüzsgő Camden piac bejárása után Bao Bun-t, ami a gőzölt kínai „kenyér, amelyet megtömnek midenféle földi jóval, omlós és ragacsos, csípős és édes sertéshússal, friss, üde mentával, chilivel, retekkel, uborkával. A tetejére a ropós sült hagyma, pörc és mogyoró a ráadás. Az angolok kifejezetten odavannak a különböző konyhaművészetekért. A curry az egyik legnépszerűbb fogásuk, de az indiaitól kezdve az olaszon át a japán különlegességekig, megtalálható itt minden.

Az utolsó este a Borought marketről zsákmányolt finomságokból, drága barátnőm készített mediterrán vacsorát. Otthon már várt minket egy jó nagy adag paella, illata belengte a lakást isteni fűszeres halas- húsos-zöldséges egy tál csoda. A piacról sajtok, olívabogyók, lédús paradicsom, kolbász, sonka, friss kenyér, pirított gombák és egy üveg Rioja kerültek az asztalra, olyan volt mint egy festmény. Fénysebességgel pusztítottunk el mindent, utána csak pihegtünk.

Számomra egy ilyen külföldi útban nem is az az igazán érdekes, hogy az ember szinte kötelező jelleggel megnézi a fő látványosságokat, vesz egy rakás szuvenírt és készít egy millió képet, hanem annak megfigyelése, hogyan is élnek az emberek az adott helyen és felvenni az ő ritmusukat és kicsit azonosulni az életérzésükkel. Ami rögtön feltűnt az az udvariasság és lazaság, amivel az emberek itt mindennapjaikat élik. A sok különböző nemzetiség teljesen békésen él egymás mellett. Örült nagy a tömeg és mindenki úgy siet, hogy az nem is igaz. Én sem vagyok egy ráérősen kullogó típus, de itt néha úgy éreztem, hogy futok a barátaim után, de mégis ebbe a nagy rohanásba és káoszba minden mégis olyan tökéletesen kiegyensúlyozott és nyugodt, hogy az példaértékű. Biztosan vissza térek majd egy hosszabb időre, mert ennyi behatást és ingert, ilyen rövid idő alatt nehéz volt befogadni. Az a fajta ember vagyok akit mindig megtalál a baj vagy a szerencse, jutott belőle is-is, de imádtam minden pillanatát.

Kukoricadarába forgatott, sült édesburgonya kétféle mártogatóssal

 

A skót tojáshoz, sült édesburgonyát adtak köretnek a piacon, a burgonya kukorica darába volt forgatva sütés előtt, egyszerűen zseniális volt, muszáj volt elkészítenem otthon is két mártogatóssal együtt.

Hozzávalók

  • két nagyobb édesburgonya
  • 2-3 ek. kukoricadara
  • só, bors
  • olíva olaj
  • 4-5 jó nagy ek. mogyoróvaj
  • majonézből szintén ennyi
  • 1 kis fej lilahagyma
  • kis poharas natúr joghurt
  • 2 gerezd fokhagyma
  • kevéske friss snidling
  • rukkola a tálaláshoz

Elkészítés

Az édes burgonyákat megmossuk, aki akarja meg is pucolhatja, de nem feltétlenül szükséges, sütés után a héja is jó ropogós lesz. Hasábokra vágjuk őket kicsit, keményebb, mint a sima burgonya. Egy tálba tesszük és átforgatjuk 2-3 evőkanál olívaolajjal, majd a kukoricadarával is, úgy hogy mindenhol érje a hasábokat. Sütőpapírral kibélelt tepsibe helyezzük őket egyenletesen. 200 C fokon kb. 40 perc alatt készre sülnek. Hozzá a kétféle mártogatós, az egyik: a joghurtba bele nyomom a fokhagymákat sózom, borsozom, pici olíva és citromlé is mehet bele, és a tetejére egy kis snidling. A másik a hollandok egyik kedvenc mártogatós szósza: a felmelegített mogyoróvajat összekeverjük a majonézzel, és apróra vágott lila hagymával. Annyira jó, hogy magába is enném! (bár nem ajánlom, a majonéz-mogyoróvaj kombó magába elég nehéz a gyomornak) Sok sok rukkolával tálalom.

Tudom, hogy ez a bejegyzés nem éppen roskadozik a receptektől és a húst is igencsak hanyagoltam, de nem is ez volt most a szándékom, hanem hogy megosszam veletek életem kis apró szösszenetét. Karácsony előtt beköltözöm a konyhába és húst hússal főzök! Lesz minden, aminek méltó helye van az ünnepi a asztalon.

Hamarosan jelentkezem addig is, egyetek sokat, finomat!

Írta és fényképezte: Gerzsenyi Flóra

(Kövessetek minket Facebook oldalunkon, illetve Instagram profilunkon is, ahol extra tartalmakkal várunk benneteket.)

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturjunkie.blog.hu/api/trackback/id/tr968073586

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása