Jiuxiang, a Szecsuan délkeleti részén fekvő város a régió fontos körtetermelője. Minden év márciusának elején, amikor a fák rügyezni kezdenek, a gazdák kimennek a gyümölcsöseikbe és megkezdik a kézi beporzást, egy egyszerű – bambuszrúdból és csirketollból álló – eszközzel. A folyamat precíz és munkaigényes, mivel minden fa minden virágát egyesével kell beporozni egy kifinomult technikával, amit évekbe telik tökélyre fejleszteni.

A művész – egy különleges kamera mögött

Fercsik Mariann magyar fotóművész, Angliában él és alkot. 2014-ben négy hetet töltött Kínában, ahol kézi beporzók életét dokumentálta fényképezőgépével. 6x6-os filmre dolgozott Hasselblad 500 c/m gépével, amihez 80 mm-es Zeiss lencsét használt. Az analóg fotózás nagyban különbözik a digitálistól: Mariannak mindössze 12 képkocka áll rendelkezésére a 6x6-os tekercsen. Fontos döntéseket hoz, mit fényképez és sokkal inkább kapcsolatban van alanyaival.

„A Méhek eltűnése fontos környezeti kérdés mindazoknak, akik környezetbarát módon szeretnének élni és tudatosan törődnek bolygónkkal. Ez a történet személyesen is fontos volt számomra, nem csak fotósként, hanem olyan emberként is, aki törődik a környezettel, amennyire csak lehetséges. Tanulmányozni akartam a kézi beporzás alapjait és meg akartam tudni, hogyan alkalmazkodtak ezek az emberek a helyzethez. Meg kell értenünk, hogy ez egy sokkal összetettebb probléma annál, hogy kijelentjük: a méhek meghaltak, így a kínaiak kézzel porozzák be a fákat. Ezért előadást és fotós élménybeszámolót tartok a témáról. Fényképezési stílusom környezeti projektekre koncentrál és csendéleteket kombinál portrékkal, hogy visszaadja a történetek hangulatát.” – Fercsik Mariann“A beporzást végző rovarok pusztulása több mint húsz éve drasztikus méreteket ölt világszerte, ami főként a mezőgazdasági rovarirtó szerek széleskörű elterjedésének köszönhető. A probléma főként a méhpopulációkat érinti, mert a mérgek a méhek navigációs képességét befolyásolják. A szecsuani Jiuxiang régió Kína körtetermelésének 70%-át fedi le, többnyire konvencionális gazdálkodási módszerekkel. A növényvédőszerek és a megfigyelt klímaváltozás kombinált hatására a méhpopulációk teljesen eltűntek: a helyiek közel 30 éve nem láttak szabadon élő méheket. A beporzók hiánya kézi beporzási módszerek kifejlesztésére késztette a termelőket és mára már kifinomult és hatékony technikákkal biztosítják a termés mennyiségét és minőségét. A kézi beporzás legfőbb tényezője az időzítés, ami az éghajlatváltozás miatt kiszámíthatatlan lett és termelőknek a virágzás pontos idejének a megbecslése mellett még extrém időjárással is számolniuk kell. Megoldást nyújthatnának a méhészek és a házi méheknek használata, de a rovarírtószerek koordinálatlan használata miatt a méhészek féltik a méheiket, illetve a körte esetében nektár helyett csak virágport gyűjtenek, ami nem nyújt táplálékot a méheknek - ez a méhésznek veszteséget jelent. A megoldás a méhek visszatelepítésére és mezőgazdasági használatára a helyiek koordinált és integrált permetezéskezelése lenne, illetve a globális szinten való fellépés a klímaváltozás ellen.” – Jósa Viktor - Empowerment Co-director, CliMates

Körtefák virágai

“A világ folyamatosan változik, s benne az ember is. Vannak jobb, nagyon jó és nehezebb pillanatok. Mégis a változások mögött van egy állandóság, egy időtlen nyugalom. Ezt nagy teák kóstolásakor sokszor megtapasztaljuk. Fercsik Mariann képeit meglátva ez az időtlenség és éber nyugalom köszönt vissza, ezért kértük meg, hogy teaműhelyünkben egy kiállításnyi anyagot állítson nekünk össze. Nagyon szeretnénk megtapasztalni, hogy mire jutnak vendégeink a teák s eme képek

társaságában.” – Tálos Gábor, Zhao Zhou tea

Egy utazás képei

Február 19-től 19 órától Fercsik Mariann Kínában készült fotóit állítja ki a Zhao Zhou Teaműhelyben (1013 Budapest, Lánchíd u. 5.).

Facebook esemény

Forrás és képek: Sajtóanyag