A tizenkilencedik század végén játszódó történet több oldalról mutatja be a női önállóság kérdését: hogyan lehet kiteljesedni anyaként vagy épp gyermektelenül, megtalálni a boldogságot egy férj mellett vagy egyedülállóként, és miként bontakozhat ki egy nő hivatása azokban az időkben, amikor még ez nem evidencia, hiszen a nők többnyire apjuktól vagy férjüktől függenek. Végigveszi azokat az alapkérdéseket, melyek ma is foglalkoztatnak minket nemtől függetlenül: mennyire vagyunk kiszolgáltatva saját érzékeinknek és szexualitásunknak, és hogyan uralkodhatnak el rajtunk sokszor azok a sötét érzelmek is, melyekről legszívesebben tudomást sem vennénk.

A kegyelem szigetei 1865-ban zajlik, amikor a nőknek már számos lehetősége adódik az életben, akár teaházat is nyithatnak, mint Clorinda Morrisey, ugyanakkor, ha megházasodnak, nem lehet vagyonuk, mert minden a férjüké lesz. Az ágyban a férjük öröme a legfontosabb, sok mindenben ki vannak neki szolgáltatva, ugyanakkor egy átlag férfi gyakorlatilag éhen hal, ha nincs a háznál asszony vagy nőrokon, mert nem tudja magát ellátni. A „függeni és függővé tenni” bipoláris kettősége hatja át az emberek életét a kötetben, mely rengeteg szabálytalan, ám példaértékű női sorsot mutat be.A lázadó lelkű Clorinda Morrisey Dublin nyomornegyedéből küzdi fel magát addig, hogy Bath fürdővárosának legnépszerűbb polgára legyen, akinek teaházában egy jó asszámi tea és a híres citromtorta mellett a lélek igazi menedékre lel. De Clorinda nem az egyetlen nem tradicionális női karakter ebben a regényben.

Jane Adeane, 185 centiméter magas, mindenki megbámulja, ugyanakkor mélyen csodálják. Az a hír járja, hogy olyan jó ápolónő, akinek már a puszta érintése gyógyulást ígér, nem véletlen, hogy a Fürdők Angyalának hívják. Ám hiába olyan sikeres a gyógyításban, úgy érzi, többre hivatott. Jane sorsa két másik, nem hagyományos életet élő nő sorsával kapcsolódik össze. Londonban élő nagynénje, Emmeline Adeane híres festőművész, aki nemcsak díszes turbánjairól és színes köntöseiről híres, de arról az elképesztő szabadságról is, ahogyan az életét éli. Szintén nehezen illeszthető össze a nőkkel kapcsolatos akkori elvárásokkal Julietta Sims, akinek szépsége és vibrálása mindenkit azonnal megbabonáz.

De ugyanúgy szokatlanul működik Clorinda sógornője, aki anyaként bukik meg, vagy a Clorinda nagyapjának házában élő vénkisasszonyok, a McKinnon testvérek, akik szintén magányosan, de annál boldogabban élik az életüket. A kötet végére érve felmerül az emberben a kérdés, vajon létezik egyáltalán olyan, hogy hagyományos női élet, vagy pont az a boldogság titka, hogy mindenki magára szabja a szabályokat, és végre a saját útját járja?

A kötet nemcsak egzotikus tájakra repít el minket, de számtalan izgalmas ténnyel is szolgál: orvostörténeti, szexuáltörténeti vagy természettudományos érdekességekkel.

Rose Tremain (1943-) Whitbread-, Orange-, Dylan Thomas-, Femina Étranger-, James Tait Black- és Giles Cooper-díjas angol író, Norfolkban él férjével, ez a tizenötödik regénye, mely 2020. szeptemberben jelent meg angolul. A 21. Század Kiadónál olvasható művei még: Gustav-szonáta, Zene és csend. A Gustav-szonátát Szűr-Szabó Katalin, a Zene és csendet Kada Júlia, A kegyelem szigeteit Pap Vera-Ágnes fordította. A tavaly lovaggá ütött Rose Tremain könyvei harminc országban jelennek meg.

 Forrás: 21. Század Kiadó

(Kövessetek minket Facebook oldalunkon, illetve Instagram profilunkon is, ahol extra tartalmakkal várunk benneteket.)