A hagyomány, a múlt tisztelete nagy ajándék, sajnos kevesen képesek értékelni, még kevesebben nap mint nap megélni. Mónus József ezen kevesek egyike, akinek mindennapjaiban él a történelem. Eredményei elképesztőek, szerénysége és embersége példaértékű. Világrekorder tradicionális távlövő íjász, aki megmaradt nemcsak a magyar nép, de Hajdúnánás hű fiának is. Mónus Józseffel Talabos Dávidné Dr. Lukács Nikolett beszélgetett.

Mesélnél arról, pontosan hogyan is kezdődött a kapcsolatod az íjászattal?
Mónus József: 2006-ban a kisfiammal, aki 12 éves volt akkor, az egri várban sétáltunk, ahol egy íjászversenyt tartottak. Ekkor meghallottam a nyílvesszők suhogását. Előjöttek emlékképek, és belém nyilallt, hogy itt én már harcoltam valamikor. Számomra Eger mindig is szent hely volt. Éreztem az ott élt embereknek, a neves és névtelen hősöknek a szellemét. Én azt gondolom, hogy már ezer évvel ezelőtt is jártam ezen hegyek között, itt már harcoltam. Mikor megkérdezik az embereket, hogy minek vallja magát, én erre azt szoktam mondani, belülről érzed, hogy ki vagy. Nagyon sokszor éreztem a harc szenvedélyét, a találat vágyát, az ellenfeleket, a hangulatot, ami ugyanaz a vágy, amivel valaha már találkoztam. Emlékképek ezek, amiket nap, mint nap újra megélek. Én a békében, a barátságban akarok elégtételt venni a nagy történelmi népek felett, a múlt sérelmeiért, megmutatva, hogy a békéért és a barátságért lehet úgy is harcolni, hogy kezet nyújtunk az arra érdemes ellenfeleinknek.

Te, aki mindennap megéled, átéled a történelmünket, hogy látod a történelemtanítás jelenét és a fiatalok hozzáállását a történelmünkhöz, hagyományainkhoz?
Mónus József: Azt gondolom, hogy a tanárnak óriási szerepe van az ismeretek átadásában, igy a történelemünk megismertetésében is. A jó tanár érdekesen, boldogan, lendületesen ismerteti meg a történelmünket. A mesternek, az oktatónak óriási szerepe van, amiben a gyerekek az útjukat keresik, és ha a szülők nem végzik született kötelességüket megfelelően, akkor az oktatónak kell ezt a feladatot is ellátnia! A tanár legyen meggyőző, szigorú, szenvedélyes, méltányos és megkövetelő! Én így igyekszem átadni a hitemet, mondanivalómat előadásaimon.

Mit jelent neked magyarnak lenni?
Mónus József: Magyarnak lenni számomra egyidejűleg jelenti a békét, barátságot, büszkeséget jelenti ugyanakkor a harcot, a pompát és a dicsőséget, de jelenti a szenvedést, az árulást, a küzdelmet is. Mi szabadnak születtünk, ahogyan a sólyom száll az égen. Az őseink szablyával védték ezt a földet ezer éveken keresztül a betolakodókkal szemben és mi most is itt vagyunk és védjük a földjeinket békében, barátságban. Nagyon fáj a szívem, amikor az árulóinkra gondolok, hiszen a magyarok között is rengeteg volt belőlük, többek között gondoljunk csak a Hunyadiak korában a Cilleiekre, vagy a XX. században Károlyi Mihályra. Fájó érzéssel tölt el, hogy egykor országhatárokat húztak a történelmi földjeinkre. Hirdetem, hogy azok a földek akkor is az idők végezetéig a mi földünk marad. Fáj a szívem mikor arra gondolok, mit szenvednek a magyarok a mai napig az elszakított földjeinken, mert magyarnak születtek. Minket megvéd az államunk, de őket sajnos nincs, aki megvédje, csak a magyarok kemény és szilárd összefogása.

A trianoni évforduló mit jelentett számodra?
Mónus József: Nem szabad elfelejtenünk, hogy azok az emberek, akik magyarként az országhatáron kívül rekedtek, minden nap úgy engedik el a gyerekeiket iskolába, hogy magyarok, de sajnos őket csak az összetartozás menti meg az egyenlőtlenségektől. A múlt tiszteletét tovább kell adni, a múltunkat meg kell őrizni. Az ún. Bástyalövéseim során mutatom meg a hitünk, az akaratunk erejét a kilőtt nyílvesszőim segítségével! Azt gondolom, hogyha sok ember lát közelről lőni, akkor nehezen felejti majd el, hogy mit látott. A várnapok, egyéb történelmi események tökéletesek arra, hogy rávezessék a gyerekeket a történelemre. Érdekessé kell tenni és meg kell szerettetni a történelmet, ez az én hitvallásom. Az íjászathoz nagyon sok minden kapcsolódik, a viseletektől kezdve a haditechnikáktól a mesteremberekig és még sorolhatnám. Mindenféle korosztálynak tartok erről előadásokat a 7 évesektől a felnőttekig. Órákat lehet mesélni a szállásterületeinkről, a nagy csatákról, az élőhelyeinkről, ezeket pedig érdekesen kell megmutatni. Az íjaink és a nyilaink a legismertebb fegyverei voltak a magyarságnak, a harcosaink ezeknek a kiváló mesterei voltak, ezért is következhetett be az, hogy sok csatában többszörös túlerő ellen is sikerrel vettük fel a harcot. Ilyen volt 907-ben a „Pozsonyi Csata”, amikor Árpád és harcosai megállította a Frank Birodalom haderőit. Ezt a küzdelmet, a büszkeséget és élni akarást kell átadni a gyerekeinknek. Béke és barátság csak úgy létezik, ha erős maradsz, mert a gyenge népeket mindig eltaposták, ezt is tudnunk kell.

Milyen gyakran tartasz előadásokat vírusmentes időszakban?
Mónus József: Azt mondhatom, hogy a 2021-es naptáram már tele van, havonta legalább 5 alkalommal tartok előadásokat. Hetente sok ezer ember is eljön ezekre a rendezvényekre, de kis falvakba is sokszor elmegyek, ahol kisebb csoportoknak is szívesen előadok.

Van kedvenc hely, ahová szeretsz menni?
Mónus József: Nagyon sok bástyalövésem volt már, mint Torockó, Eger, Sümeg, Diósgyőr, Visegrád, Várpalota, Füzér, Torockó. Mindegyik zseniális hely. Nem titkolt vágyam, hogy a várainkat népszerűsítve végig járjam az eddig általam meg nem látogatott bástyákat és videókkal mutassam be őket! Ezen lövések láttán tapasztalatom szerint az emberek utánanéznek az adott hely történelmének.

Mik a céljaid még ebben az évben?
Mónus József: A Farkasokkal, azaz Mónusné Anival, Prokaj Kiarával, a fiam, Mónus Laci párjával járjuk a világversenyek harcmezőit. Mindenki világrekorder, világbajnok íjász a családban. Kiara és Laci a Magyar Köztársaság Aranyplakettjének a tulajdonosai is azért, mert megmutatták, hogy a kemény egyetemi tanulás mellett lehet a versenysportban is világelsőnek lenni. A versenysportban továbbra is szeretnénk győzni az USA-ban rendezett világversenyen, illetve Isztambulban, a Hódítók kupáját szeretnénk újból elhozni. Fejenként legalább 2-2 világrekordot szeretnék elérni ebben az évben is. A terv az, hogy 1300 m felé lőjek íjammal. Ehhez és a többi világrekordhoz persze rengeteg munka és gyakorlás kell. Most zajlik a felkészülés, ilyenkor készítem az íjakat, nyilakat és nyáron mikor szünet van, a feleségem nem tanít és a gyerekeknek szünet van az egyetemen, akkor szoktunk menni versenyezni is a Fehér Farkasokkal. Reggel és este négy-négy órát szoktam edzeni, ami napi 1000 lövést is jelent, de mellette a műhelyemben, amit „Farkasbarlang”-nak nevezek, ott szoktam a világ legjobb íjait, nyilait elkészíteni. A mérnök a műhely falai között még bennem van, ami párosul a nagyapámtól örökölt kézügyességem, amivel születtem. Ugyanakkor minden íj, nyílvessző elkészítésével újabb világot fedezek fel, újabb lehetőségeket, amiket megvalósítva legyőzők mindenkit a világon a magyar zászló becsületéért!

Mit gondolsz a kihívásokról? Minden verseny kihívás, vagy voltak kiemelten nehezek?
Mónus József: Mindegyik kihívás, minden győzelemszenvedés és büszkeség volt a számomra. Amikor a magyar himnuszt meghallom a dobogó legmagasabb fokán, akkor minden szenvedés, izzadság és fáradtság eltűnik, akkor tudom, hogy nem volt hiába a rengeteg munka. Most is újra a kihívást várom, pedig nagyon sok harcot megvívtam már. Azt mondhatom, hogy jelenleg világversenyeken nincs most olyan távlövő vagy harci céllövő, akit ne győztem volna le.

Milyen eredményeid vannak?
Mónus József: 28 világrekordot lőttem, 6 alkalommal világbajnoki aranyérmet szereztem, 4 Eurázsiai Bajnok vagyok, megnyertem a Hódítók Kupáját Isztambulban, 5-ször voltam az Amerikai Egyesült Államok legjobb távlövő íjásza, a világon egyedüliként a dél-Koreai történelmi világbajnokság összes kategóriájának, azaz 3 szoros világbajnoka vagyok.

Vannak példaképeid?
Mónus József: Annyi példaképem van, hogy nem is tudnám felsorolni.  A feleségem Zrínyi Ilona unokája, én pedig csak szerettem volna az lenni. A történelmünk rengeteg szenvedéssel és dicsőséggel is járt. Vannak kedves személyiségek és még kedvesebbek, de valójában a neves és névtelen emberek egyszerre vívták meg ezeket a csatákat. Szeretném a névtelen emberek nagyságát is megjeleníteni, aki életét, verejtékét adta ezért a zászlóért, ők úgy gondolom, hogy mind tiszteletet érdemelnek.

Szűkebb hazád, Hajdúnánás mit jelent a számodra?
Mónus József: Nagyon nagy büszkeség ez nekem, hogy itt születtem és itt élek, hiszen Bocskai három harci városából ez volt az egyik. Bocskai házat, rangot, nemesi címet és pénzt adott a jobbágyoknak. Viszont ha harcra került a sor, akkor fel kellett azonnal ülniük a lóra és gyakran meg kellett halniuk a hazáért. 1664-ben a bihari részt megtámadta a török. A harcosaink nagy része más földön volt a sereggel, így az otthon maradt hajdúnánási harcosokat a piactéren élve megnyúzatta. Ezért is volt számomra rendkívül fontos verseny, úgymond egy sajátos harc, hogy a Hét Torony árnyékában megnyertük a Hódítók Kupáját Isztambulban a feleségemmel, Anival. Ez egy határtalan boldogság volt számunkra. A török-magyar viszony egyébként is nagyon érdekes, Attila idejében testvérek voltunk, a XVI. században szétrabolták az országunkat, majd a XX. században Kemal Atatürknek hála ismét testvérekké váltunk. Sajnos Trianonnál nem volt ilyen karakteres vezetőnk, mint Atatürk, pedig akkor elképzelhető, hogy nem így alakul a történelmünk. Az íjászat által rengeteg barátom van Törökországban és nekik őszintén elmondtam, hogy sajnos rengeteg szenvedést okoztak nekünk, de elfogadom a ma élő népüket tisztelettel és barátsággal. Minden olyan nép, aki elfogadja és tiszteli kultúránkat, elfogadja törvényeinket, szokásainkat, azt barátként kezeljük mi magyarok.

A beceneved mikor és miért kaptad?
Mónus József: Mongóliában egy világversenyen kaptam ezt a nevet, farkasvadászoktól.  Ezt a versenyt is világrekorddal nyertem meg, 653 métert lőve. A farkasvadászok mondták, hogy amikor versenyeztem, akkor a farkasok szemében látható harcot látták a szememben is, amikor azok életre-halálra harcolnak. A legnyugatibb keleti nép vagyunk mi magyarok, minket jelképez a fehér farkas. A magányos farkas is harcol az utolsó lehelletéig családjáért, szeretteiért, de alapvetően falkaharcosok, ahogyan a magyar nemzetünk is!

Nagyon köszönjük az interjút és további sok sikert kívánunk neked!
Mónus József: Köszönöm a lehetőséget és az olvasók miatt egyel több okom lesz, hogy legyőzzek mindenkit a világon a magyar zászló becsületéért!

Fotók: Mónus József

(Kövessetek minket Facebook oldalunkon, illetve Instagram profilunkon is, ahol extra tartalmakkal várunk benneteket.)