2018. október 03. írta: Barna Borbála

„Szerelembe ejtjük a nézőt”

Interjú a Centrál Színház igazgatójával, Puskás Tamással

2018 igazán kiemelkedő mérföldkő a Centrál Színház életében, hiszen elérte a 10 éves jubileumi kort, ebből az alkalomból egy különleges kiállítással is adóztak az intézmény legszebb emlékeinek. Ebben az évadban 4 bemutatóval várja a nézőket a társulat, melyhez idén Nagy-Kálózy Eszter és Sztarenki Dóra is szerződött. A Kultúrjunkie Blog a színház igazgatójával, Puskás Tamással beszélgetett az új előadásokról és a Centrál-napról.Készült egy kiállítás a szeptember 16-i Centrál-napra, ami az elmúlt 10 év legemlékezetesebb pillanatait mutatja be. Mik szerepeltek ebben a tárlatban?
Puskás Tamás: Nagyon büszkék voltunk a kiállításra, még inkább az elmúlt tíz évre. Megdobogtatja az ember szívét Törőcsik Mari ruhája az Egy Nyári éj mosolyából, vagy Haumann Péteré A Velencei kalmárból, de furcsa érzés - így múlik el a világ dicsősége, lesz lassan mindenből múzeum - bábun látni Alföldi Robi és Tompos Kátya jelmezét a My fair ladyből. Szerencsére még játsszuk és fogjuk is jó ideig. Egyébként a kiállítást a születésnapi ünnepség végén lebontottuk, kell a hely esténként a színházba özönlő nézőinknek.

Négy új bemutatóval várja ebben az évadban a nézőket a színház. Mesélne nekünk, melyek lesznek ezek? Ha jól tudom, az egyiket Ön rendezi…
Puskás Tamás: Újabban a Kisszínpad bekebelezésével foglalkozunk. A Nagyszínpad repertoárja olyan sikeres, hogy cipőkanállal is alig tudunk új bemutatót beszorítani. Minden kreatív energiánkkal és tőkénkkel a Kisszínpad játszóhelye felé fordultunk. Az idei évadban három bemutatót tervezünk. Az elsőt Jane Austin regényéből, a Büszkeség és balítéletből készült színpadi változatot (melyet bravúros módon két színész Balsai Móni és Schmied Zoltán játszik) már be is mutattuk. Ahogy reméltük, akkora iránta az érdeklődés, hogy november végéig már minden jegyet el is adtunk rá. Háziszerzőnknek számít David Lindsay Abbaire, a Jó emberek írója, akinek fiatalkori, fekete humorral megírt darabját, a Tökéletlenek munkacímű produkciót Szikszai Rémusz állítja színpadra és Nagy-Kálózy Eszter, Pokorny Lia és Rudolf Péter főszereplésével lesz látható. Már a következő év elejére csúszik, januári bemutatónk, Ödön von Horváth remeke a Kasimir és Karoline, Stohl Andrással és Bata Évával a címszerepekben, Alföldi Robi munkája. Március elején mégis lesz egy nagyszínpadi bemutató, igazán érzékeny mai témájú darab, Nina Raine ihletett műve, a Nemek és igenek, a férfi és női látásmód és érzékenység különbségéről mesélünk Lengyel Tamás, Bata Éva, Kovács Patrícia, Bereczki Zoltán vendégszereplésével. És valóban én rendezem.Mindig is kíváncsi voltam, hogyan történik egy színházi évad bemutatóinak kiválasztása. Milyen kritériumok, szempontok mentén zajlik ez a folyamat?
Puskás Tamás: Ha nem lenne kibonthatatlanul összetett ez a folyamat, bárki utánunk csinálná. Így viszont övezze titkok felhője. Tiszteletben kell tartani a múltat, az adottságokat - a színészekét, a közönségét. Igazán soktényezős és ismeretlenes egyenlet: aki erre jó megoldással szolgál, sikeres színházat vezet.

Idén szerződött a Centrál társulatához Nagy-Kálózy Eszter és Sztarenki Dóra. Milyen darabokban láthatjuk majd őket? Dolgozott már velük korábban?
Puskás Tamás: Eszter szinte kezdetektől hűséges társunk a Centrál építésében, A New York-i komédia, a Pletykafészek, az Egy nyári éj mosolya, az Edith és Marlene fémjelzi sikereit. Idén a Tökéletlenekben játszik szélütött nagymamát. Dóri legfrissebb, legfiatalabb tagunk. Egyedülállóan kedves, nyílt személye, erős tehetségű karaktere reméljük új sikerek kovácsa lesz. Őt a New York-i komédiában, a Sok hűhó semmiértben, a Függöny fel!-ben, a Kísértetekben láthatja a nagyérdemű.Ön nemrég azt nyilatkozta, hogy „A Centrál Színház ma Budapest egyik legkedveltebb teátruma. Az intézményt csődközeli állapotából és szakmai számkivetettségéből hosszú évek kitartó munkája vezette el jelenlegi sikereihez. Hálás vagyok azoknak a nagyszerű kollégáknak, akik mellénk szegődtek és a közönségünknek, hogy bíztak bennünk!” Mit gondol, mi a Centrál Színház erőssége, ami miatt fel tudott virágozni? Mi adja az egyediségét?
Puskás Tamás: A fáradhatatlan, munka, a tehetséges igyekezet, hogy szerelembe ejtsük a nézőt, hogy róla, az életéről beszéljünk úgy, hogy szem nem marad szárazon. Akár a nevetéstől, akár a sírástól.